Vitéz László Kárpátalján járt

Mi a teendő akkor, ha ördögök ülnek a malomkövön, s nem hagyják, hogy a molnár megőrölje a búzát, legyen belőle liszt, abból pedig kenyér, azaz maga az élet? Erre a kérdésre már több száz kárpátaljai magyar kisiskolás harsogná kórusban, hogy szólni kell Vitéz Lászlónak, ő el tudja kergetni az ördögöket. Október 22–25. között ugyanis nyolc alkalommal láthatták a gyerekek a Blattner-díjas Pályi János előadásában a Vitéz László és az elátkozott malom című bábjátékot.

A Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola, a Beregszászi 6. Számú Horváth Anna Általános Iskola, a Kaszonyi Arany János Líceum, a Tiszakeresztúri Oktatási-Nevelési Központ, a Tiszaújlaki 2. Számú Széchenyi István Középiskola diákjai lelkesen szurkoltak a vásári bábjátékok ismert, pirossipkás, vidám fickójának, aki palacsintasütőjével jól elagyabugyálja azt, aki rossz; s móresre tanítja az ördögöket, sőt, magát a halált is. Az iskolákban tartott bábjátékokat rendre vásári mutatványok, „világszámok” előzték meg, melyet önként jelentkező gyerekek segítségével mutatott be a bábművész, s mindannyiszor kiderült, valódi zsonglőrtehetségek ülnek a közönség soraiban.

A Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének óvodapedagógia szakos növendékei szintén megtekintették az előadást. Esetükben a későbbi nevelői munka szempontjából kiemelten fontos, hogy a bábjáték pedagógiai előnyeiről ne csak elméleti, hanem gyakorlati ismereteik is legyenek.

Az összesen több mint hatszáz néző nemcsak kitűnően szórakozott és nagyokat nevetett Vitéz László humorral, emberszeretettel teli figuráján, hanem a bábjátékosnak köszönhetően betekinthettek a bábszínház világába. Az előadás előtti „gyorstalpalón” közösen vették végig, mi is kell ahhoz, hogy bábelőadás szülessék, s a játék végén a kíváncsiak a paraván mögé is beleshettek.

Az előadás ajánlójában azt olvashatjuk, hogy „a magyar vásári bábhagyomány két bábhőst jegyzett fel: Vitéz Lászlót és Paprika Jancsit… Eddigi felkutatott adatok szerint a Vitéz László bábfigura neve először 1840-ben fordul elő egy újsághírben. Az egykori legendás mesternek, Kemény Henriknek köszönhetően a legismertebb és a legnépszerűbb bábfigurává lett a magyar bábszínházi életben.” Ezt a hagyományt viszi tovább, élteti a nagy elődhöz méltó színvonalon Pályi János, akiről Bóta Gábor színikritikus azt írta: „a legkiválóbb bábszínészek közé tartozik. Vitéz László-játéka azért reveláció, mert miközben gondosan megőrzi az eredetit, tovább is építi a saját szája ízének megfelelően.” Pályi János az előadásban nyújtott alakításáért számos nemzetközi és hazai fesztiválon nyerte el a legjobb bábjátékos díját.

A mostani kárpátaljai bábkörút a művész kezdeményezésére, a beregszászi színház helyi szervezésében jött létre.

Mint azt Sin Edina színházi programfelelős elmondta, a jövőben hasonló előadás-sorozatok mögé kívánnak állni, hogy az itteni magyar gyerekek is tudják, milyen a jó bábelőadás, ezáltal megszeressék a bábszínházat; s hogy a magyar bábhagyomány jeles alakjaival megismerkedve erősödjön a gyerekek nemzeti identitása. Ebben a célkitűzésükben megerősíti őket a tanintézmények által tanúsított nagy érdeklődés; valamint együttműködés és segítőkészség. A tervek között szerepel az is, hogy az érdeklődő tanárok, művelődésszervezők, a kulturális szférában dolgozók számára a bábjáték pedagógiai-pszichológiai alkalmazását bemutató képzést szervezzenek.

Kárpátalja.ma