A Grail-szondák megkezdték a holdi gravitáció vizsgálatát
A Hold körül meghatározott formációban keringő NASA-szondapáros megkezdte az objektum gravitációs mezejének feltérképezését annak reményében, hogy kiderítse, a Föld természetes szatellitje miért olyan alakú, amilyen.
A szondák kedden késő este kezdték meg tudományos munkájukat, két hónappal azt követően, hogy a szilveszteri hétvégén megérkeztek az objektumhoz. Maria Zuber, a Massachusettsi Tecnológiai Intézet (MIT) kutatója és a misszió vezetője szerint így már szó szerint a Hold felett járnak.
A landoló asztronauták és a robotmissziók ellenére a kutatók még mindig nem tudnak mindent égi kísérőnkről. Rejtély például, hogy a mindig felénk tekintő oldal miért tűnik laposabbnak a dimbes-dombos távolinál.
Ha feltérképezzük a Hold egyenetlen gravitációját – mely a földinek egyhatoda -, abból nagyon sokféle adatot nyerünk. Az űrszondák a következő három hónapot 56 kilométeres magasságban töltik majd a Hold felszíne felett. A kutatók nyomon követik a két szonda közötti távolság apró változásait, és így derítik fel az égitest gravitációs mezejét. Ez a vizsgálat arról is árulkodhat, mi rejlik a felszín alatt: hegyláncok, lávabarlangok vagy kráterek.
A kutatók abban reménykednek, a mérések alátámasztják vagy cáfolják azon friss kutatást, mely azt sugallta, a Földnek valamikor két holdja volt, melyek összeütköztek, ennek nyomán alakultak ki a távolabbi oldal fennsíkjai.
A 496 millió dolláros misszió – hivatalos elnevezése: GRAIL vagy Gravity Recovery And Interior Laboratory – tavaly szeptemberben indult Floridából. A rövidebb, háromnapos út helyett a szondák körutazást tettek, hogy a küldetés kevesebb pénzt emésszen fel. Így harmincszor hosszabb ideig tartott elérniük céljukat, mint az Apollo asztronautáinak.
A Grail-A szilveszter éjszakáján állt pályára, majd január elsején követte ikertestvére, a Grail-B. Az adatgyűjtés nem kezdődhetett meg azonnal, mivel a szondáknak finomítaniuk kellett pozíciójukat, mígnem csak 56 kilométerre jártak a felszíntől. A sikeres érkezést követően a szondákat Ebbre és Flowra keresztelték át. Nevüket diákok választották ki a NASA szponzorálta verseny keretében.
A szondák állapotát figyelő kutatók szerint a készülékek tökéletesen működnek. A csapatnak legalább egy hónapig kell várnia, míg elegendő adat összegyűlik az elemzés megkezdéséhez.
Jövő héttől a diákok is részt vesznek a kutatásban. A kiválasztott középiskolások a szondákon elhelyezett kamerák segítségével fotókat készíthetnek kedvenc lunáris célpontjukról egy program keretében, melyet Sally Ride – az első amerikai nő az űrben – vezet.
Forrás: hirado.hu