A klímaváltozás nyomában – magyar kutatók Ecuadorban
A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében (MTA Atomki) működő kutatócsoport tagjai nemrég idegen tájakon kutakodva a paleoklíma-rekonstrukcióhoz alkalmas cseppköveket, faévgyűrűmintákat gyűjtöttek. A kutatócsoport tagjai között volt a kárpátaljai származású László Elemér meteorológus is.
Az expedíció február elején zajlott a Mera karsztterület délkeleti keresztmetszetében lévő Pastaza környéki barlangokban.
A kutató elmondta, hogy a paleoklíma-rekonstrukció során a múltbeli klíma bizonyos jellemzőit próbálják meghatározni. Elsősorban a múltban uralkodó hőmérsékletről, csapadékosságról, vegetációs viszonyokról tesznek megállapításokat, valamint arról, hogy ezek a klimatikus paraméterek mitől és hogyan változtak a vizsgált időszakban. A múltbeli klíma kutatói többnyire sarki jégrétegeket, gleccsereket, óceáni, tengeri, tavi üledékeket vagy például, ahogy az MTA Atomki kutatói, barlangi cseppköveket vizsgálnak.
A vizsgálat a jövőre is kihat, hiszen az eredmények által a jövőbeli eseményeket is meg tudják majd becsülni. És hogy miért pont Ecuadorba kellett ehhez utazni a magyar kutatóknak, arra az a válasz, hogy a biodiverzitás Ecuadorban az egyik legnagyobb a világon, mivel az ország négy fő területe – az Amazonas-vidék, az Andok, a partvidék és a Galápagos-szigetek – teljesen különböző földrajzi és klimatikus tulajdonságokkal rendelkezik. Az itt található élővilág pedig nagyon érzékeny a klíma hirtelen változásaira.
A kutatók a terepmunka során elsősorban denevérürüléket gyűjtöttek. A tudósok a Pastaza környéki barlangokban kúszva-mászva denevérguanóból vettek mintákat, ugyanis a táplálékukat részben a környező erdőkből, részben a barlangokban szerző repülő emlősök ürülékében megtalálható növényi magvakból a növényvilág diverzitására, annak változásaira lehet közvetve következtetni, valamint a denevérek faji eloszlását az ürülékben található szerves maradványok DNS-e alapján lehet a legpontosabban meghatározni.
A kutatók nagyjából tíz állócseppkövet gyűjtöttek négy különböző barlangból. Ezek közül egyet már letörve találtak, míg a többit ők törték le, természetesen az ecuadori hatóságok engedélyével. A kutatók az ecuadori cseppkőbarlangokból begyűjtött mintákat hazahozták Debrecenbe, hogy további vizsgálatoknak vessék alá azokat. Az onnan származó cseppkövek segítségével az utóbbi néhány 100 ezer év múltbeli klimatikus viszonyait tudják vizsgálni.
„A kutatócsoportunk nagyon aktívan tárta fel a barlangokban rejlő cseppköveket, amelyek lehetőséget biztosítanak az egyenlítő közeli éghajlat rekonstrukciójára. A terepi munka eredményessége bőven a várakozásunkat felülmúlta és erősítette a cseppkőkutató csoportunk egységét, együttműködését – vélekedett az expedícióról László Elemér meteorológus. – Nagy élmény volt egy másik kultúrát megismerni és kapcsolatokat kialakítani az ecuadori kutatókkal. Ebben fontos szerepet játszott Danny Vargas, aki jelenleg a kutatócsoportunk PhD-hallgatója, valamint a laborvezetőnk Palcsu László, aki megteremtette a szakmai és anyagi hátteret az expedícióhoz. Nagyon fontos terepi tapasztalatokat adott a csoportunknak Temovski Marjan, aki nagy rutinnal rendelkezett a barlangászás területén, és nagyon hasznos tanácsokat adott a terepi munkában.”
Gál Adél
Kárpátalja.ma