A Nap testvérei: tények és feltételezések

A csillagok nem egyedül, hanem több társcsillaggal együtt ún. „csillagbölcsőkben” születnek, a csillagközi gázködökben, majd később eltávolodnak egymástól. A Nap is több testvérével együtt formálódott meg mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt, s már tart is e kozmikus testvérek keresése. Ám az is lehetséges, hogy kettős csillagrendszer vagyunk, s napunknak van egy barna törpe kísérője (a barna törpe olyan égitest, mely nagyobb a bolygóktól, de kisebb, mint a csillagok, megrekedt a csillaggá fejlődés útján), melynek megléte talán választ adhat néhány kihalási hullámra, illetve a külső Naprendszer nem egy égitestének különös mozgására.
A Föld több csillagásza is kutat a Napunkkal egy időben és egymás mellett megszületett csillagok után. Nagy felbontású spektroszkóppal vizsgálják színképüket, így vetik össze vegyi összetételüket. Emellett pályájukat is vizsgálják. A csillagok ugyanis – köztük a Nap – galaxisuk középpontja körül keringenek, s pályájukat elemezve következtethetünk arra, honnan indultak. Eddig 30 lehetséges testvért vizsgáltak meg, közülük 23-at az austini Texasi Egyetem Ivan Ramirez által vezetett csillagászcsoportjának tagjai a McDonald Obszervatórium teleszkópjával, 7-et pedig a chilei Las Campas Obszervatórium kutatói a Clay Magellan távcsővel. A vegyi elemzés és a pályaadatok kombinációjával végül megtalálták a Nap első ismert testvérét, a HD 162826 jelű csillagot, mely 110 fényévre, a Herkules csillagképben található, szabad szemmel láthatatlan, teleszkópokkal azonban megfigyelhető a fényes Vega csillag közelében.
Ramirez szerint arra is lehet esély, hogy ha az említett csillagnak, valamint más lehetséges naptestvéreknek bolygóik vannak, azok valamelyikén élet is lehetséges. A testvércsillagok naprendszerei ugyanis egymás közelében alakultak ki, a formálódó naprendszerekben gyakori ütközések során pedig törmelékek csapódhattak ki a bolygókról, így a Földről is, melyek végül a közeli naprendszerekben kötöttek ki. A mikroorganizmusok szélsőséges körülmények között is fennmaradhatnak, kibírják az űr hidegét és vákuumát, így elképzelhető, hogy egy Földből kirepített törmelék becsapódott a közeli naprendszerek valamelyik planétájába, és elvitte oda az életet. A kutatás pedig tovább tart a többi testvércsillag után…
Ám az is lehetséges, hogy Napunknak van egy kicsiny barna törpe kísérőcsillaga. A hipotézis gyökerei 1984-re nyúlnak vissza, amikor David Raup és Jack Sepkoski paleontológusok (őslénykutatók) arra a következtetésre jutottak, hogy 26 millió évente kisebb vagy nagyobb méretű tömeges kihalások zajlanak le bolygónkon, újabb kutatások szerint pedig 27 millió évente következnek be ezek a kihalási hullámok. A periodikusság miatt a két kutató úgy vélte, kozmikus okai vannak a kihalások ciklikusságának, szabályos időközönként való bekövetkezésüknek. Ezután megszületett az elmélet a Nemezis névre keresztelt feltételezett barna törpéről, mely a hipotézis szerint hosszúkás, elnyújtott ellipszis alakú pályán kering a Nap körül, másfél fényév közepes távolságra tőle. Amikor 27 millió évente közelebb kerül központi csillagunkhoz, belép a Kuiper-övön is túl található Oort-felhőbe, melyben trilliónyi üstökösmag található. A barna törpe gravitációs hatása megzavarja az itt keringő égitestek mozgását, közülük több is kiszakad az Oort-felhőből és elindul a Naprendszer belső vidékei felé, s egyes üstökösök becsapódhatnak a bolygókba, így a Földbe is, előidézve itt a tömeges kihalásokat. A Kuiper-öv objektumai, köztük a Plútó törpebolygó, a Haumea, az Eris és a Makemake kisbolygó pályája erősen hajlik a nagybolygók pályájához, s az elmélet hívei szerint ez is a feltételezett Nemezis zavaró hatásának tudható be.
Ugyanakkor az amerikai WISE infravörös teleszkóp, mely hősugárzásuk, illetve a róluk visszaverődött hő alapján kutatja az égitesteket, nyomát sem találta a Nemezisnek. A nevezett űrtávcső felvételei alapján a NASA a közelmúltban elkészítette az egész égbolt legátfogóbb képét, melyen a WISE által felfedezett 20 fényévnyi távolságban lévő barna törpék is láthatóak, a Nap feltételezett kísérőcsillaga viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a Nemezis nem létezik? Talán igen, talán nem. Elképzelhető ugyanis, hogy a jövőben felbocsátott, még érzékenyebb infravörös űrtávcsövek mégiscsak rábukkannak a feltételezett égitestre.

Újfalussy Géza
Kárpátalja.ma