A nyelvi sokszínűség elméletben és gyakorlatban

A Mercator-hálózat olyan nemzetközi szakember- és kutatóhálózatot tömörítő többnyelvűségi platform, melynek kiemelt feladata, hogy a nem domináns kisebbségi nyelveket használó közösségek, valamint az európai döntéshozatali szervek közötti párbeszédet elősegítve ráirányítsa a nyilvánosság figyelmét e nyelvek szociális, gazdasági és kulturális jelentőségére. A hálózat által elindított LEARNMe projekt azt vizsgálja, hogy a többnyelvűséget és a nyelvi sokszínűséget érintő politikák mennyire és miben segíthetik hatékonyan az oktatás révén a nyelvi sokszínűség fenntartását. A nemzetközi összefogással futó program a témával foglalkozó kutatási eredmények és a gyakorlatban sikerrel alkalmazott tapasztalatok összegyűjtésével, a jó praktikák népszerűsítésével kíván hozzájárulni a kevesek által beszélt és kisebbségi nyelvek népszerűsítéséhez, megtartásához az oktatás révén.
Az MTA Nyelvtudományi Intézet Többnyelvűségi Kutatóközpontja (http://www.mta-tkk.hu/site/) a nemzetközi Mercator-hálózat (http://www.mercator-network.eu/home/hungarian-magyarul/) tagjaként ennek a LEARNMe projektnek a lezárása alkalmából szervezett nemzetközi konferenciát Budapesten szeptember 18–19-én. Az „Everyday Multilingualism, Sustainable Linguistic Diversity and Multi-Engagement: Minority Language Research, Educational Practice and Policy; Revisiting Methodology, Learning and Established Concepts” (magyarul: Mindennapi többnyelvűség, fenntartható nyelvi sokszínűség és többnyelvű bevonódás: kisebbségi nyelvek kutatása, oktatási gyakorlat és politika; a módszertan, tanulás és bevett fogalmak újraértelmezése) című tudományos tanácskozást Navracsics Tibor, az Európai Unió kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója nyitotta meg. Bevezető előadást tartott Cor van der Meer, a Mercator Többnyelvűségi Kutatóközpont szakmai koordinátora, Kósa Ádám, az Európai Parlament képviselője, valamint Bartha Csilla, a Többnyelvűségi Kutatóközpont vezetője, a program- és szervezőbizottság elnöke, a nemzetközi fórum házigazdája. Ezt követően plenáris előadásokkal és több párhuzamos szekcióban tudományos előadásokkal, érzékenyítő tréningekkel, kiállításokkal folytatódott a konferencia.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetével, illetve annak Többnyelvűségi Kutatóközpontjával hosszú évek óta közvetlen szakmai kapcsolatban áll a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja, melynek részeként a nemzetközi szakmai rendezvényre a kutatóműhely munkatársai is meghívást kaptak. Csernicskó István és Hires-László Kornélia „The language policy as one of pretexts for the armed conflict in Ukraine: The trajectory of the Ukrainian language policy from the Law »On the principles of the state language policy« until the military conflicts (2012–2015)” címmel megtartott előadásában a 2012-es nyelvtörvény elfogadása óta eltelt időszak ukrajnai nyelvpolitikai eseményeiről számolt be. Az előadás nyomon követte azokat az eseményeket, melyek révén a nyelvpolitikai probléma ürügyként jelent meg abban a politikai válságban, amely Ukrajna területe egy részének Oroszország általi megszállásához, valamint a keleti végeken ezrek életét követelő fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetett. A kárpátaljai kutatók rámutattak arra, hogy a nyelvi, nyelvpolitikai kérdés rendezetlensége a fegyveres konfliktus elcsitulását követően is megoldásra vár majd Ukrajnában, és korántsem mindegy, hogyan rendezik a kisebbségi nyelvek helyzetét, milyen nyelvhasználati és oktatási jogokkal bírnak majd a nyelvi kisebbségek. Mivel az ukrajnai konfliktus egész Európa biztonságát fenyegeti, és visszaveti a tágabb térség gazdasági fejlődését is, a béke elérése nemzetközi érdek. Az előadók meggyőződése szerint a hosszú távú béke megteremtéséhez – egyebek mellett – elengedhetetlen a kisebbségek nyelvi és oktatási jogainak elismerése és biztosítása, valamint azok következetes gyakorlati alkalmazása, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtése is.
A konferencia keretében sor került a mai Kárpátalja területének nyelvi sokszínűségét a nyelvi tájkép dokumentálása révén prezentáló Language policy in photos című kiállítás bemutatására is. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont által 2012-ben összeállított kiállítás a kárpátaljai régió nyelvi jogi helyzetét mutatja be történeti szempontból az Osztrák–Magyar Monarchiától egészen napjainkig, gazdag fotóillusztrációk révén. A kiállítás célja, hogy a ma Kárpátaljaként ismert régió többnyelvűségét, nyelvi sokszínűségét egy lényeges aspektusból, az úgynevezett nyilvános nyelvhasználat felől mutassa be. A kiállított képes levelezőlapok, fotók, dokumentumok azt szemléltetik, hogy az egyes történelmi korszakokban hogyan jelentek/jelennek meg a régióban használatos nyelvek a szimbolikus térben, mennyire (volt) látható, vizuálisan is érzékelhető a vidék hagyományos többnyelvűsége, az épp aktuális államnyelv mellett használhatók voltak-e a kisebbségi nyelvek is a közéletben, a hivatalokban, az ügyintézésben. A számtalan fotót, dokumentumot és illusztrációt tartalmazó posztereken az informatív szövegek három nyelven (angolul, ukránul és magyarul) olvashatók. A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont mára már vándorkiállítássá váló anyagát Dobos Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének munkatársa ismertette a nemzetközi tudományos fórum résztvevői számára.

HAI