A szervezet antioxidáns védelméről
Napjainkban szinte minden betegség, valamint a korai öregedés kialakulásában szerepet játszhat az a tény, hogy egyre gyakrabban ki vagyunk téve az igen agresszív és káros szabadgyökök és az oxidációs folyamatok hatásának.
Mik is azok a sokat emlegetett antioxidánsok és szabadgyökök?
Az antioxidánsok – az élő szervezetben (enzimek), illetve a táplálékban található természetes vagy mesterséges vegyületek, amelyek hatékonyan megvédik a szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól és az általuk létrejött káros, agresszív szabadgyököktől. Az antioxidánsok megvédik a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodásoktól anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának, s így támogatják szervezetünk védekezőképességét, a betegségek megelőzését.
Mit kell tudnunk az oxidációról? Az oxidáció olyan folyamat, amelyben atomok, molekulák vagy ionok elektront adnak le. Mindenki számára ismert oxidációs folyamat például vastárgyak rozsdásodása vagy a félbevágott alma bebarnulása. Szervezetünkben számos oxidációs folyamat játszódik le, amelyek során az elektronok leadásával energia termelődik és raktározódik a sejtekben. Igen ám, viszont az intenzív és irányítatlan oxidációs folyamatok súlyosan károsítják a szöveteket és sejteket, ami szervezetünk „rozsdásodásához” vezethet. Minél idősebbek vagyunk, annál hajlamosabbá válunk az oxidációra – bizonyos értelemben testünk rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi vagy lassítja ezeket az oxidációs folyamatokat, antioxidáns hatásnak minősül.
Hogyan védenek bennünket az antioxidánsok? Hát úgy, hogy hozzákapcsolódnak a szabadgyökökhöz és semlegesítik azokat, s így növelik a szervezet ellenállóképességét és hozzájárulnak különböző betegségek és a korai öregedés megelőzéséhez.
Mit nevezünk szabadgyököknek? A szabadgyökök páratlan elektront tartalmazó molekulák (itt említjük meg, hogy a szervezetben a molekulák, atomok páros számú elektronokat tartalmaznak, s az biztosítja a stabilitásukat), rendkívül labilisak, reaktívak és agresszívan a páros állapot visszaállítására törekednek. Ezek a molekulák felelősek a korábban említett oxidációs folyamatok elindításáért. Hozzá kell tennünk, hogy a természetes élettani folyamatokhoz hozzátartozik bizonyos mennyiségű szabadgyök keletkezése, ami még nem okoz káros elváltozásokat, mivel szerepet játszanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok elleni védelemben. Viszont számuk megnövekedésével képesek a szervezet bármely sejtjében, szervében kárt okozni, mivel már nincs elegendő antioxidánsunk a semlegesítésükre.
Milyen tényezők által keletkezhet nagyobb mennyiségű szabadgyök? Ezek a következők: radioaktív sugárzás, UV-fény, dohányzás, sok telített zsírsav az étrendben, levegőszennyező anyagok, fémionok, intenzív sportolás, enzimreakciók, gyulladás, gyógyszerek, kimerítő szellemi, fizikai munka, erős stresszhatás.
Az egészség megőrzésében nagyon fontos az antioxidánsok és a szabadgyökök között fennálló egyensúly megtartása. Amennyiben a szabadgyökök képződése felgyorsul, ez esetben a szervezet nem tudja fenntartani ezt az egyensúlyt, és a szabadgyökök agresszivitása és pusztítása már nemcsak a kórokozókat, de szervezetünk ép sejtjeit is veszélyeztetik.
Néhány szót szóljunk az antioxidánsok és a táplálkozás viszonyáról. Civilizációs életformánkkal együtt jár, hogy olyan káros hatások érik szervezetünket, melyek felgyorsítják az öregedést, károsan hatnak egészségünkre. Az antioxidánsok részben szervezetünkben képződnek, részben viszont külső forrásból (zöldségek és gyümölcsök) származnak. Azaz, a helyes táplálkozásnak fontos szerepe van az egészség fenntartásában és számos betegség megelőzésében, mivel egyes fontos élelmiszeralkotókat szervezetünk nem képes előállítani, s mégis szükségesek a megfelelő működéshez. A kiegyensúlyozott racionális táplálkozáshoz naponta 400-600 g zöldséget, gyümölcsöt kell fogyasztani. A vörösbor és étcsokoládé fogyasztása szintén antioxidánsokat juttat a szervezetbe, így mértékkel, de javasolt a fogyasztásuk.
Az antioxidáns hatással rendelkező anyagok köre széles, vannak köztük vitaminok, ásványi anyagok és egyéb elemek. A legjelentősebb antioxidánsok a következők.
1. A-vitamin. Biztosítja a növekedést, szükséges a csontfejlődéshez, immunfolyamatok, a látás és a hámszövet épségének fenntartásához. A-vitamin-források: máj, vese, szív, tojássárgája, tengeri halak, tejtermékek, zsíros sajtok.
2. Béta-karotin. Növényi eredetű színes vegyület. A sejtekben antioxidánsként működik, gátolja a szabadgyökök káros hatását. Források: zöldségfélék (sárgarépa, pirospaprika, paradicsom, kelkáposzta, paraj, kelbimbó, piros gyümölcsök).
3. C-vitamin. Szerepe rendkívül szerteágazó: nélkülözhetetlen egyes hormonok és a kollagén szintéziséhez, az immunrendszer hatékony működéséhez, erős antioxidáns. C-vitaminban gazdag a csipkebogyó, paprika, zöldségfélék, friss gyümölcsök, citrom, narancs, grapefruit.
4. E-vitamin. Könnyen oxidálódik, miközben antioxidáns hatást fejt ki. Megakadályozza, hogy a szabadgyökök károsítsák az érfalakat, védi a sejtmembránokat. Források: növényi olajok, gabonafélék csírája, zöld növények, marhahús, baromfi, hal.
5. Cink. Számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz az anyagcserében. Cinkhiány esetében növekedési zavarok, hajhullás, bőrelváltozások, gyakori fertőzések lépnek fel. Cinkforrások: hús, máj, tojás, hüvelyesek magja, osztriga.
6. Réz. Számos fontos oxidációs-redukciós enzim alkotórésze. Rézre szükség van a vérképzéshez és a központi idegrendszer működéséhez. Rézhiányos állapotban emelkedik a vér koleszterinszintje, kardiovaszkuláris elváltozások és vérszegénység fejlődhet ki. Jó rézforrás a marhamáj, a gabonák, a gyümölcsök és a zöldségek, tengeri hal, mogyoró.
7. Szelén. A glutation-peroxidáz alkotórészeként részt vesz a peroxidok redukálásában, a sejtmembrán épségének fenntartásában, oxidatív folyamatoktól való védelmében. Egyes pajzsmirigy-betegségek összefüggésben vannak a szervezet alacsony szelénszintjével. Jó szelénforrásnak számít a hal, tojás, hús, lencse, tej, gabonafélék.
8. Koenzim Q10. Alapvető szerepe van a sejt energiatermelésében. Hiánya a sejtekben energiadeficithez és egyéb károsodáshoz vezethet. Szervezetünk 25-30 éves korig maga állítja elő, de e kor után szintje csökken és kívülről kell bevinni. Forrása: tengeri halak, pisztráng, disznóhús, marhamáj, brokkoli, burgonya, spenót, mogyoró, szója.
9. Béres-cseppek (Nagyhatású immunerősítő).
Végezetül annyit, hogy terhesség alatt fokozódik az antioxidáns-igény, ezért fontos már a terhesség előtt normalizálni a női szervezet antioxidáns szintjét. Fáradtság, levertség, immunrendszeri, illetve bőrproblémák szintén antioxidáns-hiányról tanúskodhatnak.