A vízkeménységről dióhéjban

Bizonyára sokan felfigyeltünk már arra a kellemetlen jelenségre, amikor egyes háztartási gépek (kávéfőző, vízforraló, mosógép), vagy rendszeresen forralásra használt edények belsejében viszonylag kemény, fehéres lerakódás jön létre. Ilyenkor ismerősen csenghet a következő mondat, melyet személy szerint akarva-akaratlanul is dallamosan idézek fel: „Calgonnal a mosógép is tovább él!” Az ilyen jellegű problémák okozója a kemény víz, mely nálunk, Kárpátalján is gyakori probléma.

A felszín alatti vizek keménységén tulajdonképpen azt értjük, hogy mennyi kalcium- és magnéziumsó van jelen oldott állapotban az adott víztömegben. A változó keménységet vagy karbonátkeménységet a kalcium-hidrogén-karbonát és a magnézium-hidrogén-karbonát jelenléte okozza. Ezeknek a sóknak a mennyisége forralással csökkenthető, mert erőteljes melegítés hatására átalakulnak és vízben oldhatatlan karbonátok formájában (pl. kalcium-karbonát) kiválnak az oldatból. Ez az, amit mi fehéres színű lerakódásként figyelhetünk meg a háztartásokban.

Ugyanakkor az állandó vízkeménységet a szulfátok és a kloridok okozzák (pl. magnézium-szulfát, kalcium-klorid). A vízkeménység ezen formája hő hatására sem válik ki, tehát forralással nem tudjuk eltávolítani ezeket az ivóvízből.

Az állandó és változó keménység együttesen alkotja a teljes vízkeménységet. A teljes keménységi értéket számszerűsíteni is szokták, amelyre többféle értékrendszer használatos. Az egyik legelterjedtebb mértékegység a német keménységi fok (°nk vagy °d), amelyre igaz az a megállapítás, hogy 1 °nk 17,85 mg/l kalcium-karbonáttal vagy 10 mg/l kalcium-oxiddal egyenértékű kalcium és/vagy magnézium sót tartalmaz egy liter vízben feloldva. A felszín alatti vizeket teljes keménységük szerint osztályokba sorolhatjuk:

0–4 °nk                  nagyon lágy

5–8 °nk                  lágy

9–17 °nk                közepesen kemény

18–30 °nk              kemény

30 °nk felett          nagyon kemény

A kemény víz hatásait az élet számos területén érzékelhetjük a mindennapokban. A vízben oldott ásványi anyagok kiválnak és lerakódnak a vízvezetékrendszer csöveiben, csapokban, szelepekben és fűtőtestekben. Tulajdonképpen minden olyan eszközt vagy berendezést érinthet a vízkő lerakódásának veszélye, amely rövidebb-hosszabb ideig kapcsolatba kerül a kemény vízzel. Ezzel párhuzamosan a csövek keresztmetszete, ezáltal átbocsátó képessége csökken, a mosdók és fürdőkádak veszítenek fényükből, elszíneződnek. A csapokban lévő betétek meghibásodnak, a csap csöpögni kezd. A kemény víz hatására hamarabb eltömődnek a zuhanyrózsák is. A vízmelegítőkben és fűtőtestekben a vízkő lerakódása nagymértékben rontja a hőátadást, azonos idő alatt kevesebb hőenergia adódik át, összességében romlik a készülék hatásfoka. A kazánok esetében például 1 mm vastag vízkőréteg közel 10%-os csökkenést idéz elő a fűtésteljesítmény tekintetében.

A kemény vízhez több mosószert kell adagolnunk (lásd a legtöbb mosószer csomagolását). A zöldségek is nehezebben puhulnak meg a főzés során. Egyes kutatások összefüggést találtak az ivóvíz keménysége és a vesekőképződés, valamint csont- és érrendszeri megbetegedések között. Más kutatások következtetései szerint azonban nincs jelen ilyen összefüggés. Ennek kérdése máig vita tárgyát képezi.

Bizonyára felmerül az olvasóban a kérdés, hogy milyen módon állapíthatjuk meg a víz keménységét és hogyan csökkenthetjük a kemény víz okozta problémákat. A vízkeménységet legpontosabban laboratóriumi vizsgálatok segítségével állapíthatjuk meg, ugyanakkor lehetőségünk van gyorsteszteket is alkalmazni, melyek kielégítően pontos eredménnyel szolgálnak egy állapotfelmérést illetően. Ivóvízfogyasztás szempontjából több olyan kereskedelmi forgalomban kapható eszköz is van, amelyek segítségével csökkenthető a víz keménysége, azonban mindenképp érdemes figyelembe venni, hogy ezek a berendezések óránként mekkora mennyiségű fogyasztható vizet képesek előállítani.

A házi praktikák közül sikerrel alkalmazható az ecetsavval történő vízkőoldás, melyet többek között kávéfőzők, vízforralók és mosógépek esetén is sikerrel alkalmazhatunk.

Érdemes odafigyelni a háztartásban használt víz keménységére, illetve nem árt időközönként vízkőtelenítést végezni berendezéseink hatékonyabb működése és hosszabb élettartama érdekében.

Molnár Ferenc

Kárpátalja.ma