Ahol megáll az idő – előadás a moldvai csángókról

„Mintha egy időutazáson venne az ember részt, amikor belép Moldvába… Döngölt padlójú házak, petróleumlámpa, mezítlábas emberek…”

A fenti mondatok Csoma Gergely előadásában hangzottak el, aki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott előadást május 3-án. A csángókutató a Történelmi és Társadalomtudományi Tanszékének vendégeként járt az intézményben, ahol a történész hallgatóknak mesélt tapasztalatairól, utazásairól.

Csoma Gergely 42 éve járja Moldvát. Évente 4-5 utazást tesz. A moldvai csángó magyarok varázsa rabul ejtette, egész életét meghatározta. A fotográfus és szobrász, mára csángókutató teljesen idegenként érkezett a moldvai falvakba. Kívülálló volt, de mindent megtett azért, hogy beolvadjon a környezetbe és minél többet tudjon meg eme nép kultúrájáról, mindennapjairól. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai pedig megadták neki ezt az élményt. Lecserélte a csővázas hátizsákját, kopott ruhákat öltött magára, hogy ne tűnjön ki a környezetéből; a filmtekercseket a testére rögzítve csempészte át a határon, és amikor kitiltották az országból, nevet változtatott, csak, hogy továbbra is látogatni tudja szeretett moldvai magyar csángóit.

Csoma Gergely az elmúlt évtizedek tapasztalatait és élményeit sűrítette össze egy kétórás előadásba, amely alatt beszélt a csángó név és nép eredetéről, a politikai változásokról és azok hatásáról a csángók kultúrájára és mindennapjaira. Szó esett a szokásaikról, népi gyógyászatukról, nyelvjárásaikról és a magyar nyelv helyzetéről.

Mint mondta: „Nagyon sok szeretetet és megrendítő élményt kaptam a moldvai magyaroktól, és ez egész életemet meghatározza. Álmaimban is állandóan visszatér. A lényeg az, hogy az egész életemben jelen van, ez az én múltam, ettől már nem tudok szabadulni és nem is akarok.”

Gál Adél
Kárpátalja.ma