AIDS-világkongresszus: új szer vihet közelebb a megoldáshoz

Kicsalhatja a szervezetben képzett raktáraiból a HIV-vírust egy rák kezelésére használt szer, ezzel közelebb kerülhet a tudomány a vírus okozta szerzett immunhiányos betegség, az AIDS teljes gyógyításához – mutatták be kutatásaik kezdeti szakaszának eredményeit dán tudósok a Melbourne-ben zajló AIDS-világkongresszuson.

A HIV évtizedeken át rejtőzhet a szervezetben, ez a gyógyítást lehetetlenné teszi. Dán kutatók hat páciens részvételével végzett tesztjei szerint kis mennyiségű kemoterápia előcsalhatja a vírust.

Az antiretrovirális gyógyszerek a kimutatható szint alá csökkentik a kórokozó mennyiségét, ezzel a fertőzöttek életkilátásai közelítenek az átlagoshoz. A HIV azonban „raktárakat” képezhet a szervezetben, saját DNS-ét beépítheti a gazdaszervezetébe, így sem gyógyszerek, sem az immunrendszer nem férhet hozzá.

Ki lehet ugrasztani a vírust

Ha a gyógyszeres kezelés abbamarad, a kórokozó kitörhet a raktárakból, és új erővel támadhat. A dán Aarhausi Egyetem kutatói a limfóma kezelésére használt kemoterápiás szer, a romidepsin segítségével kísérelték meg a vírus előcsalogatását.

A vizsgálatban hat olyan páciens vett részt, akiknek a véréből nem lehetett kimutatni a kórokozót. Három héten át kaptak heti egyszer kis mennyiségű romidepsint. Öt beteg vérében észrevehetően megnőtt a vírus mennyisége.

„Megmutattuk, hogy ki lehet ugrasztani a vírust a sejtekből, a következő lépés az elpusztításuk lenne. Most a tesztek abba a fázisba érnek, amelyben a romidepsint az immunrendszer erősítésével kombináljuk, esetünkben ez a szer egy norvég fejlesztésű HIV-vakcina lesz” – magyarázta Ole Soogard, a tanulmány egyik szerzője.

Nem tudni azonban, hogy a HIV-vírust rejtő sejtek mekkora részét aktiválta a kezelés, és azt sem, mely raktárakat érintette. A vírus a vér immunsejtjeiben is rejtőzhet, de nagyobb raktárai vannak a bélben és a központi idegrendszerben, és nem világos, hogy a vérkeringésen alapuló kemoterápia aktiválta-e ezeket.

19,6 millió év hosszabbítás

Szintén a kongresszuson derült ki amerikai kutatók adataiból, hogy HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek millióinak életét mentették meg az antiretrovirális szerek, amelyek 1996-ban megkezdett alkalmazásuk óta átlagosan 19,1 millió évvel hosszabbították meg a fertőzöttek és a betegek életét.

Az antiretrovirális szerek ugyan nem gyógyítják meg a kórt, azonban a vérben kimutatható szint alá csökkentik a vírusok mennyiségét, ezáltal jelentősen meghosszabbítják a betegek életét. A szerek a várandós nőknél sikeresen megakadályozzák, hogy a vírus a magzatot is megtámadja.

A Washingtoni Egyetem kutatója, Christopher Murray által vezetett kutatók azt vizsgálták, hogy miként alakult a szerzett immunhiányos betegség (AIDS), a malária és a tuberkulózis elleni harc, amely az ENSZ 2000-ben elfogadott millenniumi fejlesztési céljai között is szerepelt.

A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy megérte milliárdokat fordítani erre a célra, sikerült ugyanis jelentősen csökkenteni a halálozási rátát, sőt a kutatók meglepő új eredményekkel rukkoltak elő. Jóval kevesebbre becsülik például a HIV-pozitív emberek számát, mint az ENSZ AIDS-elleni programja: míg az UNAIDS szerint 35 millió fertőzött él a világon, a Washingtoni Egyetem tudósai szerint 29 millió.

Az AIDS okozta halálozások becsült száma a tanulmány szerint 2013-ban 1,3 millió (az UNAIDS szerint 1,5 millió), az új fertőzötteké 1,8 millió (az UNAIDS szerint 2,1 millió) volt. Az új fertőzöttek száma 1997 óta évente 2,7 százalékkal csökken – olvasható a Lancetben.

A tébécé okozta halálozások száma a 2000-ben számított 1,6 millióról 1,4 millióra mérséklődött 2013-ra. A betegek száma azonban az 1990-es 8,5 millióról 12 millióra nőtt 2013-ra.

A maláriások száma 2003-ban érte el a tetőpontot, 232 millió esetet becsültek. Számuk 2013-ra 29 százalékkal, 165 millióra mérséklődött. Legtöbb áldozatát 2004-ben szedte a kór: ebben az évben 1,3 millióan haltak meg a kutatók számításai szerint, 2013-ban a számuk 855 ezerre csökkent. A szám valamivel magasabb, mint amit az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) kalkulált (727 ezer).

Az eddigi legátfogóbb tanulmány a Washingtoni Egyetem egészségügyi adatokkal foglalkozó intézete (IHME) vezetésével 188 ország adatai alapján készült, és a Bill Ú Melinda Gates Alapítvány finanszírozta. Az adatokat 1990 és 2013 között rögzítették.