Csernicskó István előadása a széthúzó Ukrajnáról

Az ukrán nyelvpolitikáról tartott előadást a Pannon Egyetemen Csernicskó István, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese.

Csernicskó István a rendszerváltástól napjainkig ismertette az ukrán nyelvpolitika fontosabb eseményeit. Megtudtuk, hogy a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenedett Ukrajna azonnal szembesült az ország jelentős kulturális és világnézeti megosztottságával. A különbségeket áthidaló egyetlen kapocs a szovjet múlt volt, de már ennek megítélésében sem volt egyetértés. Hangsúlyozta: mivel Ukrajna történelmében nem volt közös kulturális és vallási kapocs, így az ukrán nyelv államnyelvvé tételében látták a nemzeti identitás erősítésének módját. Kutatások szerint az ukránok lakta, többnyire mezőgazdaságból élő nyugati országrész, valamint az orosz, vagy orosz anyanyelvű, vallásában ortodox, iparosodott keleti rész polgárai más szövetségi rendszerben képzelik el hazájuk jövőjét. Mások az aggodalmaik is. Míg a nyugat-ukrajnai lakosság retteg attól, hogy nincs jövője az ukrán nyelvnek, addig a keleti országrészben élő oroszok attól félnek, hogy az ukránok olyan államot építenek, amely csorbítja a nyelvhasználati jogaikat. Paradox a helyzet, a félelmek pedig régiek. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás óta a pártok minden választáson meglovagolják a nyelvi kérdést. A probléma mozgósító erejét mutatja az is, hogy a 2010-es elnökválasztáson Juscsenko a korábban erős ukránosítási törekvései miatt csupán 5,5 %-os eredményt ért el. A 2012-ben elfogadott ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban Csernicskó István kifejtette: azt most, 2014-ben elvben visszavonták, de a visszavonásról szóló törvényt Turcsinov ideiglenes elnök nem írta alá. A törvény kapcsán megtudtuk: bár az jelentős engedményeket tesz a nyelvi kisebbségeknek, egyes régiók nem alkalmazzák a területükön. Az előadást követő kérdésekre válaszolva Csernicskó István elmondta: a bezárkózás veszélyes útján jár Ukrajna.
Forrás: veol.hu