Eddig öt szárazulat süllyedt el a Salamon-szigeteken…és a folyamat még nem ért véget…

A Csendes-óceán déli felén, Új-Guineától délnyugatra sorakoznak a Salamon-szigetek. A második világháborúban súlyos harcoknak kitett szigetország – többnyire vulkanikus eredetű, változatos domborzatú szárazulataival, kókuszpálmás tengerpartjaival, (még) pompás korallzátonyaival és kellemesen meleg éghajlatával – éppolyan trópusi paradicsom, mint Óceánia megannyi más szigetcsoportja. Ám ebben a paradicsomban is megjelent a kígyó…

A szigetállam mintegy ezer földdarabból áll. Egyelőre… Az ausztráliai Quenslandi Egyetem Simon Albert által vezetett kutatócsoportja ugyanis légi- és műholdfelvételek, valamint a bennszülöttek visszaemlékezései alapján tanulmányozta a szigetvilág 33 északi szigetének változásait az 1947–2014-es időszakban. Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint pedig a vizsgált időszakban tizenegy szigetet érintett, illetve érint jelenleg is a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés. Öt szárazulat már el is tűnt a habokban – szerencse a szerencsétlenségben, hogy az egyenként úgy öt hektár területű földdarab lakatlan volt, csak halászok kötöttek ki rajtuk, időről időre –, a többi hat, veszélyeztetett sziget azonban nagyon is lakott. Így partvonalaik zsugorodása lakóhelyeket fenyeget.

A veszély pedig olyan mérvű, hogy két szárazulaton egész falvakat nyelt el az óceán, így lakóikat biztonságos területekre kellett áttelepíteni. Újabban pedig már Taro tartományi fővárost is ellepéssel fenyegetik a hullámok, így a közeljövőben ezt a települést is kitelepítik, s ez lesz a Föld első közigazgatási székhelye, mely a globális felmelegedés miatti tengerszint-emelkedés áldozatává válik.

Megjegyzendő, hogy a Salamon-szigetek a különösen veszélyeztetett szárazulatok közé tartoznak, mivel a tengerszint-emelkedés itteni mértéke a globális átlag csaknem háromszorosa. Ugyancsak nagy fenyegetésnek van kitéve a Csendes-óceán több korallszigete, az indiai-óceáni Maldív-szigetek, Észak-Amerikában Florida, Európában Hollandia. S amennyiben nem állítjuk meg a globális felmelegedést, akkor, ha csekélyebb mértékben is, de éppúgy megváltozhat a partok futása, mint a tízezer éve véget ért eddigi utolsó eljegesedés, a Würm-glaciális után, amikor az elolvadt jégmezők úgy megemelték a világóceán szintjét, hogy az észak-amerikai Bahama-szigetektől – az európai Északi-tengeren át – a délkelet-ázsiai Nagy- és Kis-Szunda szigetekig megannyi szárazföldet elöntött a tenger.

Újfalussy Géza

Kárpátalja.ma