Életutak, napló, egy temető a hebraista szemével – az MTA ENKI új kiadványai
– Tudományos igényű, az eddig kevesebb figyelmet kapott témákra koncentráló szisztematikus munka eredménye – e szavakkal jellemezte az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetében dolgozó társadalomkutatók most megjelent köteteit az mta.hu-nak nyilatkozva Tóth Ágnes igazgató.
A történész szerint a hét új, változatos témákat különböző módszerekkel bemutató könyv példázza az akadémiai intézet történész, jogász, politológus, szociológus és kulturális antropológus munkatársainak eltérő megközelítéseit és az intézmény fő kutatási területeit: a környező országokban élő kisebbségi magyarság helyzetét, a magyarországi nem magyar etnikumok sorsát és a többség-kisebbségi viszonyt.
Tóth Ágnes az új kötetek közül a második Jugoszlávia megalakulását követő időszak vajdasági magyar szellemi életét áttekintő, a székelyföldi magyar értelmiség helyzetét a Ceausescu-érában egy kortárs naplója segítségével felelevenítő, valamint a váci zsidó hitközség temetőit bemutató kiadványokat emelte ki.
Vékás János Utak. Életinterjúk 1980-1990 című művében tizenhárom visszaemlékezés segítségével rekonstruálható, hogy miként fogalmazták meg önazonosságukat 1945 után a jugoszláv elitbe kerülő vajdasági magyarok és hogyan épült ki intézményrendszerük. – A könyv fontos és érdekes adalékul szolgál a vajdasági magyar kisebbségi közösség szerkezetének, ezen belül a kisebbségi elit kialakulásának és szerepének elemzéséhez – méltatta a CD-mellékletet is tartalmazó kiadványt az igazgató.
Fábián Ernő kovásznai középiskolai tanár naplója a határon túli magyar kisebbségek múltját vizsgálók számára fontos kordokumentum. A 2001-ben elhunyt székelyföldi pedagógus ahhoz a magyar elithez tartozott, amelynek tagjai a hatvanas évek második felének szabadabb romániai intézményépítési időszakát kihasználva, az adott magyarságpolitikán belül próbálták a vélt, vagy valós magyar közösségi érdekeket képviselni. – A napló és a bevezető tanulmány átláthatóvá teszi, hogy a romániai magyar elit önszemlélete hogyan jutott el 1989-re az önálló romániai magyar politikai közösség igényének megfogalmazásáig – mondta Tóth Ágnes.
Egy nagyobb magyarországi település zsidó temetőjének és valamennyi sírfeliratának legelső, teljes kiadása látott napvilágot az intézet Judaisztikai kutatócsoportjának tagja, Kormos Szilvia munkája nyomán. – A váci zsidó temető sírköveinek alapos dokumentálása és az információk rendszerezése következtében olyan forrásanyag állt össze, amely további történeti, szociológiai, névtani, nyelvtörténeti kutatások számára jelenthet kiindulópontot – hangoztatta az MTA ENKI igazgatója.
A történész szavai szerint a kiadványok azoknak a 2010-ben elindított, több éves alapkutatásoknak az első eredményei közé tartoznak, amelyek a külhoni magyarság és a magyarországi nemzeti, etnikai kisebbségek legújabb-kori történelmét, és jelenlegi társadalmi, gazdasági, politikai, jogi és identitás-béli – helyzetét összetett módon vizsgálja. Az intézetben több célt is megfogalmaztak: terveik szerint adattárak létrehozásával megteremtik a további kutatások alapját, de a kutatók arra is törekednek, hogy az egyes részterületek egymást kiegészítő eredményei alkalmasak legyenek a szintézisalkotásra, és használhatóak legyenek a döntés előkészítésben is.
Forrás: MTA