Kárpátaljai kötetek bemutatója Budapesten

Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében (http://www.nytud.hu/) hét új nyelvészeti kiadványt mutattak be március 21-én a szakmai közönségnek a Tinta Könyvkiadó (http://www.tintakiado.hu/index.php) szervezésében, Prószéky Gábornak, az ELTE professzorának közreműködésével. Az ismertetett könyvek között háromnak kárpátaljai vonatkozása is van, s közülük két munka szerzője a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (http://www.kmf.uz.ua/) munkatársa.

A Nyíregyházi Főiskola nyelvészeti műhelyéből került ki P. Lakatos Ilona, T. Károlyi Margit és Iglai Edit Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén (http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=355) című legújabb kötete. A kiadvány a nyelvjáráskutatás legmodernebb módszereivel mutatja be Trianon nyelvi következményeit. A szerzők a magyar–ukrán–román hármas határ mellett egymás közvetlen szomszédságában, de mégis az államhatárral elválasztva fekvő, egy évszázada még egységes nyelvjárási jellegzetességekkel bíró településeken kutattak. Vizsgálataikból kiderül, hogy bár az egykor közös nyelvjárási alap megmaradt, az első világháború után mesterségesen meghúzott államhatár következményeként ma már jelentős eltérések figyelhetők meg a határ két oldalán élő magyarok nyelvhasználatában. A magyarországi oldalon élők körében a legerősebb a nyelvjárási alakok visszaszorulása, a romániai és kárpátaljai településeken pedig – amellett, hogy a helyiek nyelvhasználatára erős hatással van az államnyelv – archaikusabb a nyelvhasználat.

A Nyelvtudományi Intézetben összegyűlt szakmai közönség megismerkedhetett Beregszászi Anikó A lehetetlent lehetni: Tantárgy-pedagógiai útmutató és feladatgyűjtemény az anyanyelv oktatásához a kárpátaljai magyar iskolák 5–9. osztályában című kötetével (http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=342). A Rákóczi Főiskola oktatójának könyve akár tanári kézikönyvként is használható. A szerző azt mutatja be a mai nyelvtudomány ismereteire építő elméleti megalapozottsággal, ám gyakorlati megközelítésben, hogyan lehet játékos feladatok és gyakorlatok révén nyelvtant és nyelvet tanítani az iskolai magyar nyelv órákon. A kiadvány arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyanyelv órákon elsajátított elméleti grammatikai ismeretek mit sem érnek, ha csupán elvont fogalmak maradnak, és a tanulók nem tudják, hogyan alkalmazhatók ezek a gyakorlatban, a mindennapi nyelvhasználatban. Az anyanyelvet, a helyi magyar nyelvhasználat változatosságát megőrzendő értékként kezelő, s ezt a szemléletet a főiskolán tartott óráin is következetesen alkalmazó tanárnő kötetének ott a helye minden anyanyelvet oktató kárpátaljai magyar pedagógus könyvespolcán.

Csernicskó István Megtanulunk-e ukránul? A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv (http://karpatalja.ma/karpatalja/kultura/16290-konyvajanlo-megtanulunk-e-ukranul-a-karpataljai-magyarok-es-az-ukran-nyelv) című könyve szintén nyelv és oktatás szoros összefüggéseit tárgyalja, ám merőben más nézőpontból. A Rákóczi Főiskola nyelvész tanára azokat a tényezőket mutatja be, amelyek következményeként a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák végzőseinek jelentős része alig sajátítja el az államnyelvet. A szerző rámutat arra, hogy a magyar kisebbségi közösség megmaradásához, integrációjához szükség van az ukrán nyelv megtanulására, de az államnyelv elsajátítása önmagában nem cél, hanem eszköz csupán. Ám ha az ukrán állam nem teremti meg a szükséges feltételeket a sikeres nyelvtanuláshoz, akkor ez vagy a magyar közösség szegregációjához vezet, vagy pedig ahhoz, hogy a szülők nagy része az ukrán tannyelvű iskolát, s ezzel hosszú távon nagy eséllyel az asszimilációt választja gyermeke számára. A kutató meggyőzően érvel amellett, hogy a kárpátaljai magyarok számára az anyanyelven oktató iskola a leghatékonyabb oktatási forma, s a magyar nyelvű iskolarendszer keretében kell megteremteni azokat a feltételeket, melyek révén hatékonnyá, eredményessé válhat az ukrán nyelv oktatása intézményeinkben.

A két kárpátaljai szerző kötetét a Rákóczi Főiskola egykori végzősei, a nyelvész oktatók tanítványai, Ferenc Viktória és Séra Magdolna mutatta be, akik ma már mindketten Magyarország vezető egyetemein nyelvész doktorjelöltek.

A Nyelvtudományi Intézetben összegyűltek megismerkedhettek továbbá A sokszínű alkalmazott nyelvészet. Tanulmányok az alkalmazott nyelvészet területeiről (szerkesztők: Hattyár Helga, Hugyecz Enikő Henriett, Krepsz Valéria, Vladár Zsuzsa http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=359), Az idegen nyelv: Nyelvek – nyelvtanulás (írta: Hegedűs József http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=356), Az aspektus a magyar nyelvben (szerző: Németh Boglárka http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=354) és A leplező nyelv: Álcázás és ámítás a nyelvhasználatban (Péter Mihály munkája http://www.tintakiado.hu/book_view.php?id=352) című kötetekkel is.