Kihalt emlősöket összegző világtérkép készült
Dán és svéd kutatók készítették el az emlősök eddigi legátfogóbb családfáját és atlaszát, amely minden ma élő és egykor kihalt emlősfajt összeköt. A csaknem hatezer fajt átfogó térkép a biológiai sokszínűség globális mintázatának több korábbi elméletét is megdönti.
Bár többen próbálták már feltérképezni az állatok elterjedési területét vagy felállítani a családfájukat, a korábbi tanulmányokból mindig kimaradt az állatok egy döntő csoportja: az emberi tevékenység miatt kihalt állatfajoké. A témában végzett kutatást a tudósok az Ecology című tudományos magazinban mutatták be – írja a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
Első alkalommal vontak be kihalt fajokat az adatbázisba
Ez az első alkalom, hogy kihalt fajokat is bevonnak egy ilyen nagy adatbázisba, mint például a tasmán tigrist vagy a gyapjas mamutot, illetve a létező fajokat érintő, ember okozta területveszteségeket. Ez valóban megváltoztatja a tudósok elképzelését arról, mi természetes és mi nem az – mondta el Soren Faurby, a svédországi Göteborgi Egyetem biológusa.
Számos faj életterét csökkentette az ember
A kutatók gyakran használnak az emlősfajok elterjedési területét összegző térképeket a faji sokszínűség mintázatának felvázolására vagy arra, hogy megjósolják a klímaváltozásnak az állatfajokra kifejtett hatásait. Ezek a térképek azonban nem teljesek, mert nem mutatják az egyes fajok természetes elterjedési területét, csak azt, hogy ma hol találhatóak meg. Sok faj előfordulási területét erőteljesen csökkentette az ember például a túlvadászat vagy a területrombolás miatt.
A kihalt fajokat is tanulmányozni kell
A szakemberek szerint fontos figyelembe venni a már teljesen kihalt állatokat is. Matt Davis, a dán Aarhusi Egyetem paleontológusa elmondta, ha a biológiai sokszínűség globális mintázatait tanulmányozzák, el kell kezdeniük olyan fajokkal is foglalkozni, mint a tasmán tigris, amelyet alig száz év alatt, földtani időben mérve alig egy szempillantás alatt irtottak ki vadászattal.
A nagy emlősöket, például az oroszlánt és az elefántot manapság Afrikához kapcsoljuk, de az elmúlt 30 millió év nagy részében ezek a fajok az egész Földön elterjedtek voltak. Csak a közelmúltban következett be, hogy az ember a kihalás szélére sodorta ezeket az állatokat.
Több hónapnyi munkába telt a térkép elkészítése
A minden kihalt emlőst tartalmazó adatbázis elkészítése nem volt könnyű feladat, a kutatócsoport hónapokat töltött csak azzal, hogy összekapcsolja a létező adatbázisokat és kitöltse a hiányzó adatokkal. Ezután ezeket elhelyezték a régi térképeken és ellenőrizték a múzeumok nyilvántartásait, hogy lássák, hogy vannak-e olyan természetes élőhelyek, amelyek még a modern emberi beavatkozás nélkül létezhetnek.
A kihalt fajoknak az emlősök családfájához és a modern életterületekhez sorolása még nehezebb volt. A kutatók a világ ásatásain talált fosszilis leletekből származó DNS-bizonyítékokat és adatokat kombinálták egy új, erős számítógépes algoritmussal.
A térképet már most az ember okozta faji sokszínűség csökkenés feltérképezésére és meghatározására használják. A szakértők abban reménykednek, hogy a kiadvány segíthet annak meghatározásában, hol van lehetőség a világon az egyensúly helyreállítására.