Mennyi az esélye egy nőnek a tudományban?

Egy nemrégiben publikált, több millió tudományos publikáción alapuló vizsgálat azt mutatja, hogy a férfiak és a nők nem egyenlőek a tudományban sem.

Kutatók az akadémiai szférában dolgozó nők és férfiak arányát hasonlították össze – sok tudományág és ország bevonásával. Tanulmányukat a Nature tudományos lapban publikálták. A kutatásból az derült ki, hogy a legtöbb tudományágban a nők kevesebb tudományos közleményt hoznak létre, mint a férfiak. A legtöbb országban ez a helyzet – kivételnek számít Litvánia, Ukrajna, Macedónia és Türkmenisztán. Az is kiderült a felmérésből, hogy kevesebb nő vesz részt nemzetközi tudományos projektekben, a cikkeik pedig kevésbé idézettek más tudományos munkákban – még abban az esetben is, ha ők az adott cikk vezető szerzői.

„Ezek az eredmények jól mutatják a tudományos világban meglevő nemi egyenlőtlenséget” – mondja Vincent Larivière, a montreali egyetem könyvtár- és információtudományi intézetének professzora, a kutatás egyik vezetője.

A kutatásban 27 millió szerző 5,4 millió 2008 és 2012 között publikált tanulmányát vették alapul. 2008-tól a Web of Science adatbázis, amely 1900-tól gyűjti egybe a tudományos munkákat, megadja a teljes keresztneveket, nem csak a keresztnevek kezdőbetűit. Így lehetővé válik a legtöbb szerző nemének a megállapítása. Ennek alapján már látható, hány nő publikál egy-egy országban egy-egy tudományterületen.

Nem meglepő, hogy Larivière és munkatársai azt találták, hogy világszerte mindenütt kevesebb a női, mint a férfi tudós – kivéve néhány szovjet utódállamot. „Ez talán annak köszönhető, hogy az ezekben az államokban működő kommunista rezsimekben a nők és a férfiak egyenjogúsága jobban megvalósult, mint másutt” – mondja a kutató az eredményeket magyarázva.

Összességében a vizsgált országok kevesebb mint 10 százaléka esetében valósult meg a nemek közötti egyenlőség a tudomány területén. Az észak-amerikai kontinensen például Québecben, Oregonban és Washington államban a legjobb a helyzet, de az egyenlőséghez közeli trendet követ Brazília, Argentína és Franciaország is. A tudományos területeken nőként a legrosszabb esélyeink Szaúd-Arábiában, Iránban és Észak-Afrika országaiban vannak.

Ha a tudományterületeket nézzük, a legtöbb nő az egészségügyhöz kapcsolódó kutatási területeken dolgozik: a gondozásban, a táplálkozástudományban, a geriátriában (az idősekkel foglalkozó egészségügyi ellátásban), szociális munkában, az oktatásban, az étkezési zavarokkal foglalkozó területeken és a logopédiában. Az összes többi területen – a matematikától kezdve a műszaki tudományokon át a filozófiáig és a színháztudományig – a férfiak dominanciája látható. És míg a nők részvétele a nemzeti kutatási hálózatokban jól működik, addig ez a nemzetközi kutatásokban való részvételről nem mondható el.

Ami azonban Larivière szerint a legaggasztóbb, az a nők által végzett kutatómunka hatása a tudomány alakulására. „Függetlenül attól, hogy egy tanulmány első vagy utolsó szerzői, hogy nemzeti vagy nemzetközi kutatásban vettek-e részt, a nők neve kevesebbszer kerül elő a hivatkozásokban, mint a férfiaké. És ez igaz majdnem minden vizsgált országra” – mondja a kutatás vezetője.

Larivière és munkatársai a férfiak és nők helyzetét kívánták feltérképezni sok országban és tudományterületen – anélkül, hogy ennek a diszparitásnak az okairól bármit is mondanának. „Az okok rendkívül összetettek. Feltárásukhoz kvalitatív vizsgálatokra van szükség” – nyilatkozta a kutató. Egyelőre az adatok csak arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyenlőtlenségek léteznek, és hogy a nők tudományos szerepvállalását különböző színtereken segíteni kell.