Napjaink tudományainak a növényvilág a kulcsa

Borhidi Attila: A klímaváltozás kérdésével. Ez egy globális téma, amely az emberiség egész jövőbeli életét meghatározza. Más körülmények között kell majd gazdálkodnunk, és megtalálnunk az életlehetőségeket. Ráadásul a klímaváltozás meg van terhelve egy másik nagy globális változással, az emberi populáció túlnépesedésével. Ez két dolgot idéz elő párhuzamosan: beszűkülnek az erőforrások, ugyanakkor a felhasználásukra egyre nagyobb populáció nyújtja be igényét.

Kovács J. Attila: Egy olyan jégkorszakbeli maradványnövényről, reliktumról (olyan növény, amely korábban elterjedt volt egy adott területen, mára azonban csak maradványaiban lelhető fel – a szerk.) beszéltem, amely az utóbbi időben Erdélyben is többfelé előkerült. Ritka növény, Ausztriában található meg még, a többi aerája Mongólia, Tibet, Afganisztán, Kazahsztán. Mára bebizonyították, hogy 18 ezer évvel ezelőtt is fellelhető volt a Kárpát-medencében. Hogy élte túl az éghajlatváltozásokat? Gyorsan felmelegedik, gyorsan lehűl, tud alkalmazkodni. A tanulmányozása követendő példaként szolgálhat a jelenlegi klímaváltozás időszakában. Olyan, mintha emberi populációt vizsgálnánk, csak ez a növénytársadalom tanulmányozása.

Az ilyen túlélők esettanulmányozása az emberi létforma fenntartásában is példaként szolgálhat. Ezt úgy fordítanám le, hogy túl kell élni mindent. Itt a népesség hasonlóan viselkedik, benne van a túlélési képesség, jobban, mint az elkényelmesedett nyugati világban.

Kósa Géza: A biológiai sokféleség megőrzése érdekében tartottam egy rövid előadást, ami a XXI. század egyik nagyon fontos kihívása. Napjaink tudományainak a növényvilág a kulcsa. Annak ismerete, feltárása, tudományos feldolgozása és megőrzése az emberi élet kulcsa a földön. Ha a növényvilág minősége és mennyisége egy bizonyos határ alá esik, amely miatt élhetetlen lesz a föld, az a növényekkel foglalkozó szakemberek felelőssége. Az ezzel kapcsolatos kihívások, feladatok, tevékenységek, azon belül is a megőrzés, bemutatás, a termőhelyről való elhozás és megőrzés kérdése volt az előadásom egyik alapgondolata, ezen belül is a botanikus kertek szerepe ebben a történetben.

Borhidi Attila: Kárpátalján a természeti viszonyokat kell mihamarabb restaurálni, helyreállítani. A klímaváltozás következtében a Kárpát-medencében csapadékosabbá válik az éghajlat. Az elmúlt években egyre kevesebb víz van a Duna vízgyűjtőiben, viszont a tiszai árvizek gyakorisága megnőtt. A Tisza vízgyűjtői a Kárpátok hegyvonulatairól zúdulnak le. Azzal, hogy eltávolították a hegyvidéki erdők jelentős részét, a csapadékmennyiség egyszerre zúdul le, mert hiányzik a növényzeti borítás, amely a csapadékvizet visszatartja, és évszakosan elosztja. Ennek következtében kettős nyomás nehezedik a területre, amely azzal jár együtt, hogy a csapadékos években árvízveszély lép fel, szárazság esetén pedig aszályos évre kell számítanunk. Ezért rendkívül fontos, hogy a hegyek lábainál víztározókat hozzunk létre, hogy megfogjuk a vizet, és felhasználjuk a száraz időszakokban. A csapadék felfogásával gazdálkodhatunk az öntözéseknél, s ezzel egy bizonyos szintig ki tudjuk egyenlíteni a klímaváltozással járó változásokat.

Kárpátalja területi elhelyezkedését illetően rendkívül szerencsés helyzetben van, hisz gazdag jó minőségű ivóvízben, valamint ásványi anyagokban, forrásokban, gyógyforrásokban. Ezeket a természetes adottságokat nagyon jól ki kell használni, hiszen egyre kevesebb forrásanyag áll majd rendelkezésre az emberi populáció ellátására.

Kovács J. Attila: Jó állapotú természetes vegetáció van itt, főleg a hegyvidékeken. Olyan reliktum helyek, amelyek elsőre talán közönségesnek tűnhetnek, de olyan ritka növénycsoportokat találhatunk, amelyek csak az adott területre jellemzőek. Ilyen a Jósika-orgona, amely Kárpátalján még megtalálható az erdei szigethegységben, s nem tudjuk pontosan, hogy élte túl a hideget. Ennek a növénynek itt van a világgéncentruma, ezért meg kell őriznünk.

Kósa Géza: Nemcsak a saját, de más, a témával foglalkozó szakemberek véleményét is kifejtem, ha azt mondom, hogy nincs olyan oktatási intézmény, amelyik hatékonyan tudna működni botanikus kert nélkül. Nélkülözhetetlen a megléte az olyan intézményekben, ahol biológia, botanika, ökológia vagy akár agrároktatás folyik. A Rákóczi-főiskolának mindenképpen meg kell alapítania és fenntartania a botanikus kertet, mert ez egy olyan műhely, ahol az olyan fontos feladatok, mint az oktatás, tudomány, a növényvilág bemutatása, a nagyközönséggel való megismertetése, megőrzése egyaránt megtörténik.

Én a botanikus kert megalapítása mellett vagyok, amelyhez felajánlom a nemzeti botanikus kert segítségét, hiszen itt is magyarok laknak, és ugyanúgy a mi szféránk is ez a terület, Beregszász környéke. Természetes, hogy segítünk a kert létrehozásában és működtetésében.

Borhidi Attila: Nagyon szeretem a főiskolát, és örülök annak, hogy folyamatosan fejlődik, szépül, erősödik. Növeli a kutatási potenciálját azzal, hogy nemzetközi kapcsolatokat indít. A főiskola oktatói a tudományos minősítések megszerzésével föl tudják használni azokat a nemzetközi kapcsolatokat, amelyek részben az országon belül, részben az országon kívül vannak. Nagy örömmel látom azt, hogy a főiskola elnök asszonya rendkívül körültekintő, ambiciózus és széles látókörű személy, s azt, hogy nagyon ötletesen használják fel azokat az erőforrásokat, amelyekkel tovább lehet erősíteni ezt a különben igen jelentős és fontos tanintézményt. A főiskola egyike azoknak az intézményeknek, amelyek amellett, hogy előre viszik az itteni magyarság ügyét, megnöveli az itteni közösség országon belüli szakmai versenyképességét.

Kovács J. Attila: Örvendek a magyar nyelvű képzésnek. Családiasabb, mint a nagy egyetemek. A magyar felsőoktatás legjobb beruházása, hogy ilyen intézményeket segít, hiszen egyúttal önmagán is segít. Nagyon pozitív ez a képzés, fontosnak tartom.

Kósa Géza: Már jártam itt régebben is, és nagyon örülök, hogy bármikor jövök ide, mindig látok valamilyen előrehaladást. Tudom, milyen nehéz körülmények között kénytelen működni a főiskola, s tudom, hogy az ukrán állam egyáltalán nem támogatja. Rendkívül fontosnak tartom, hogy ez a kis elszakított terület is anyanyelven működtessen felsőoktatási intézményt, és minél több értelmiségit képezzen a magyar nemzet számára ezen a helyen. Már több mint ezer éve itt élünk, és jogunk van hozzá, hogy itt is értelmiségünk legyen, és anyanyelven történjen a felsőoktatás. Kívánom, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola névadójához híven örökké maradjon talpon, minél jobban működjön, és egyre hatékonyabban segítse a magyar értelmiségi nevelését, létrehozását itt, Kárpátalján.

Dr. Gulnara Sitpajeva, a Kazahsztáni Központi Botanikus Kert Botanikai és Növényhonosítási Intézetének vezetője is elégedetten nyilatkozott a konferenciáról.

– Szikura József rektor úr meghívására érkeztünk a beregszászi főiskolára kolléganőmmel, dr. Hulmira Kudabaevával, hogy együttműködési megállapodást kössünk a két intézmény között. A megállapodás célja a biológiai sokféleség megőrzése Kárpátalja területén éppúgy, mint nálunk, Kazahsztánban. A közös együttműködés a birtokunkban lévő tudásanyag cseréje mellett lehetővé teszi a növényi magok cseréjét, valamint közös publikációkat és expedíciókat vetít előre.

Dr. Valerija Belokurova, az Ukrán Tudományos Akadémia Sejtbiológiai és Génsebészeti Intézetének kutatója a biotechnológiai módszerek felhasználási lehetőségeit kutatja. A biotechnológia a növényvilág védelmén kívül a többi között a gyógyszergyártásban is jelentős szerepet láthat el –véli Belokurova.

Dr. Maria Tulenko, a szlovákiai Eperjesi Egyetem kutatójának elmondása szerint a közös munka és együttműködés a diákok bevonásával valósulhatna meg. – A mi egyetemünk is jövőbeni tanárokat képez, akárcsak az önök intézménye. Csereprogramokat valósíthatunk meg, ahol a diákok felkészülhetnek a diplomamunkájuk megírására. A kárpátaljai diákok tanulmányozhatják a szlovákiai növényvilágot, vagy a mi diákjaink a kárpátaljaiakét.