Nemzetközi konferencia az anyanyelv világnapján

Az ENSZ 1999-ben nyilvánította február 21-ét nemzetközi anyanyelvi nappá. Ezen a napon az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának kulturális albizottsága a Magyar Tudományos Akadémiával, az MTA Nyelvtudományi Intézete Többnyelvűségi Kutatóközpontjával, a Nemzeti Közművelődési és Közgyűjteményi Intézettel és a British Council magyarországi képviseletével együttműködve Budapestben szervezett rangos szakmai konferenciát A kulturális és nyelvi sokszínűség lehetőségei és korlátai a Kárpát-medencében címmel.
A vitaindító előadások és szakmai hozzászólások formájában lezajlott fórumon a térség történeti-társadalmi örökségének sajátosságairól, kisebbségi nyelvi elrendezéseinek közös és eltérő vonásairól esett szó. Az előadók ráirányították a figyelmet a magyarországi nemzetiségek/kisebbségek anyanyelvei, valamint a Kárpát-medence kisebbségi régióiban élő magyar közösségek magyar nyelve megőrzésének, fejlesztésének lehetőségeire és problémáira.

A nyelvi sokszínűség, a kisebbségi anyanyelvek megőrzését ugyanis még a kedvezőnek látszó jogi eszközök sem garantálhatják automatikusan egy új, elvárt többnyelvű elrendezésben, ahol az anyanyelv megtartása mellett célszerű az államnyelv és (legalább egy) idegen nyelv ismerete is. A rendezvény résztvevői épp arra keresték a választ, vajon ez a háromnyelvű formula – és ebben az anyanyelv megőrzése kisebbségi helyzetben – milyen problémákat és egyben lehetőségeket jelent e nyelvek használói számára az oktatás, a jogérvényesítés, a kultúra, a tudomány, a vallás vagy akár az üzleti élet színterein.

A Magyar Tudományos Akadémia impozáns székházában szervezett konferencián részt vett, és vitaindító előadást tartott Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese, nyelvész tanára, az intézményen belül működő Hodinka Antal nevét viselő nyelvészeti kutatóintézet vezetője is.
HAI