Nemzetközi konferencia Bad Kissingenben

Az első világháborút lezáró párizsi békekonferencia megnyitásának 100. évfordulója alkalmából 2019. január 27. és február 1. között a bajorországi Bad Kissingen városában egy nemzetközi konferencia került megrendezésre, a Közép-Európai Akadémia és az INTEREG (Internationalen Institut für Nationalitätenrecht und Regionalismus) szervezésében. A tudományos fórumon az első világháborút lezáró békeszerződések keletkezésének körülményein túl azok hatásáról is szó esett.

A Rákóczi-főiskolát a rendezvényen dr. Fodor Gyula rektorhelyettes, dr. Szakál Imre, a Történelem és Társadalomtudományi Tanszék tanszékvezető-helyettese, valamint négy történelem szakos hallgató, Karpinecz Krisztián, Király Evelin, Péter Alexandra és Pirigyi Gergely képviselte.

Az első világháborút lezáró békeszerződésekről szóló előadások mellett az általuk érintett kisebbségek sorsa is terítékre került, többek között a kárpátaljai német, ruszin, román és magyar közösségé. Az előadások között voltak a művészetekkel és a médiával foglalkozók is, amelyekre a háború a maga megrázó módján hatalmas inspiráló erőként hatott.

Az előadók között volt dr. Meinolf Arens, a konferencia főszervezője, dr. Arnold Suppan, a Bécsi Egyetem professzora és az Osztrák Tudományos Akadémia alelnöke, dr. Liszka József, a komáromi Selye János Egyetem rektorhelyettese, dr. Ungváry Krisztián történész professzor és dr. Björn Opfer-Klinger, a Lipcsei Egyetem történésze.

Az előadások zömét komoly eszmecserék követték, a konferencián résztvevő hallgatóság részletesen kifejtette véleményét egy-egy témával kapcsolatban.

A konferencia harmadik napján a Rákóczi-főiskola kutatója, dr. Szakál Imre is előadást tartott. Angol nyelvű előadásának címe ”The Transcarpathian Hungarians after 1918” („A kárpátaljai magyarság 1918 után”) volt. Ebben Kárpátalja, mint régió kialakulásáról, az első világháborút követő zűrzavaros időszakról, a román és csehszlovák katonai megszállásról beszélt, valamint arról, hogy ezt hogyan élte meg a régió magyar lakossága. Előadásában ismertette, hogy az 1918 és 1938 közötti időszakban milyen kihívásokkal szembesült a kisebbségi sorba került kárpátaljai magyar közösség, s ezekre válaszul milyen stratégiák mentén próbálta magát újra megszervezni. Az előadást az első bécsi döntésnek és következményeinek ismertetése zárta.

A másfél órás, szemléletes előadás nagy sikert aratott. A hallgatóság tagjaiban számos kérdés merült fel, amelyekre az előadó készségesen és legjobb tudása szerint válaszolt. A kárpátaljai különítmény minden tagja megelégedéssel nyugtázta a jelenlévők komoly érdeklődését vidékünk és az itteni magyarság sorsa iránt.

Az érdekes és tanulságos előadások mellett pihenésre is lehetőség nyílt. A konferencia utolsó előtti napján sikerült meglátogatnunk a Bad Kissingen fő turisztikai látványosságának számító helyi termálfürdőt, ahol az évszázadok során olyan híres vendégek is megfordultak, mint Németország első kancellárja, Otto von Bismarck vagy éppen Erzsébet (ismertebb nevén Sissi) osztrák-magyar császárné, valamint az orosz cári család több tagja.

Király Evelin és Péter Alexandra-Katalin,
Történelem és régészet szakos hallgatók
MA II. évfolyam