Ősi mohák segíthették az oxigéndús légkör kialakulását
Egy friss kutatás szerint a földi levegő ma csak azért lélegezhető be, mert 470 millió évvel ezelőtt mohaszerű növények kolonizálták a szárazföldet.
A mohák oxigénnel dúsították az atmoszférát, és beindítottak egy ciklust, amelynek szintje egyenletes maradt, ezáltal kikövezte az utat az összetettebb létformák felé.
Az oxigén jelenleg ismert formájában 2,4 milliárd éve jelent meg a bolygón a nagy oxidációs eseményként ismert folyamat során. De egészen a 400 millió évvel ezelőtti időszakig mennyisége a légkörben nem érte el a jelenlegi szintet.
A kutatók hosszú ideje találgatják, mi válthatta ki a változást. Az Exeteri Egyetem kutatócsapata számítógépes szimulációkkal feltárta, mennyiben járultak hozzá az első szárazföldi növények a földi oxigén mennyiségének változásához.
A legkorábbi szárazföldi növények egyszerű byrophiták (az egyszerű növények törzse), például mohák voltak, a víz és ásványi anyagok szállítására alkalmas edényes szövetek nélkül.
A törzsbe tartozó modern növények tulajdonságait a szimulációkba táplálva kiderült, hogy az ősi moháknak hála, a légköri oxigén 420-400 millió éve érte el a modern kori szintet.
A növények kifejlődése végezetül elvezetett az üledékes kőzetek, az élőlények és a légkör stabil, önfenntartó oxigénciklusának kialakulásához.
Ma a levegő 78 százalékban nitrogént, 21 százalékban oxigént tartalmaz, kisebb mennyiségben megtalálható benne argon, szén-dioxid, vízgőz és nyomgázok.
Amellett, hogy a levegőt belélegezhetővé teszi, az oxigén hozza létre az ózonréteget, amely megvédelmezi a földi életet a Napból származó ultraibolya sugárzás káros hatásaitól.
A szerzők szerint eredményeik azt sugallják, hogy a legkorábbi szárazföldi növények meglepően produktívak voltak, és a légköri oxigén mennyiségének nagyfokú növekedését idézték elő.
A vizsgálatról a PNAS folyóirat számolt be.