Szaglásuk is segíti a navigáló cápákat

Egy új vizsgálat szerint a cápák szaglásukat is használhatják a navigáláshoz. A kutatók befogtak néhány leopárdcápát, mintegy 9 kilométerre szállították őket, majd nyomon követték, hogy ideiglenesen gátolt szaglásukkal gondjuk akad-e a hazavezető út meglelésével.

Mint kiderült, az eltömött orrú egyedek elveszettnek tűntek, míg az érintetlenek könnyen be tudták magukat tájolni otthonuk felé.

Köztudomású, hogy a cápák kitűnően navigálnak, gyakran egyenesen a préda felé. Mostanáig viszont nem tudták, mely érzékük – látás, szaglás, elektromos, esetleg mágneses érzékszervük – segíti őket ebben.

Azt viszont sejtették, hogy nagyban támaszkodnak szaglásukra. Például a szaglógumó jóval nagyobb ama cápafajok agyában, amelyek komolyabb navigációs kihívásokkal szembesülnek. Ennek vizsgálatára Andrew Nosal, a kutatás vezetője és csapata 26 nőstény leopárdcápát (Triakis semifasciata) fogott be Dél-Kaliforniában.

Egy tartályba helyezték őket a hajón, amelyet le is takartak, ezáltal a halak nem tudták magukat a nap alapján sem betájolni. Egy meghatározott, körülbelül 9 kilométeres pontra vitték őket, eközben mindent megtettek, hogy összezavarják a cápákat és érzékszerveiket: véletlenszerű nyolcasokban haladtak, a hajó közepén pedig elhelyeztek egy erős mágnest, amely szintén véletlenszerűen, időnként megperdült. Tizenegy halat láttak el ideiglenes, vazelinbe mártott vatta orrdugóval.

Szabadon engedésük előtt akusztikus nyomkövetőket helyeztek rájuk, amelyek 4 órán át maradtak rajtuk. A nem eldugaszolt orrú egyedek négy órán belül a hazafelé tartó út mindegy kétharmadát megtették. Velük ellentétben, az eldugaszolt orrúak csak az út egyharmadáig jutottak eme időtartomány alatt, útvonaluk pedig véletlenszerűbb volt.

Nosal szerint az eredmények arról árulkodnak, hogy a szaglás hozzájárul a cápák navigálásához, de egyértelműen nem az egyetlen érzékszerv, amire támaszkodnak, hiszen az eldugaszolt orrú egyedeknek is sikerült a part felé tartaniuk.

A vizsgálat újabb kérdéseket is felvet, például azt, hogy van-e valamiféle vegyület a vízben, amelynek kiszagolása segíti hazaútjukat. Az is lehetséges, hogy nem támaszkodnak annyira a szaglásra, de eme érzékszervük kiesése hatással van rájuk, ami megmagyarázhatja céltalan úszásukat.