Titokzatos kőkör Ukrajnában

Egy nemzetközi régészeti expedíció ősi temetőt és egy különleges kőkört talált Kartal és Orlovka települések között, a Duna-partján, Ukrajna területén.

A feltárásban részt vettek lengyel régészek és régészhallgatók a Wroclawi Egyetemről, akik az odesszai Régészeti Múzeummal és Történeti Tanszékkel közösen tárják fel a térség ősi emlékeit. A munkába bekapcsolódtak moldovai és román kutatók is. A nemzetközi kutatócsoport a temető szélén kezdték meg a feltárást, ahol szenzációs leletek láttak napvilágot, legelőször is egy háromezer éves kőkört vettek észre, amely környékén gazdag mellékletekkel ellátott sírok voltak. Még a kutatók nem értelmezték, hogy mi lehetett a kőkörnek a feladtköre, nagyon valószínű, hogy egy ősi szertartási helyszínnek épült, talán a halotti torokat rendezték meg ott. Az elhunyt elbúcsúztatása és rá való emlékezés a környék ókori lakói számára nagyon fontos ünnep volt, amely hagyomány megvan a mai ukránoknál is, akik rendszeresen kijárnak a sírokhoz és ételt-italt visznek hallotaik számára.

A régészek rátaláltak egy két és félezer éves temetkezésre, ahol a halottat bronz karkötőkkel, edényekkel (csészék, tálak) temettek el, amelyeket a halott fejéhez helyezték el. A sírban, a halott fejénél találtak még köveket, amelyet a szakemberek párnának véltek, úgy vélték, hogy azokkal támasztották meg az elhunyt fejét. A halottat észak-déli irányba helyezték el, a csontváz összehúzott pozícióban feküdt, jobb oldalára volt fektetve, lábát felhúzták és a kezeit a mellkashoz szorították.

A most feltárult lelet besorolása vitatott, a lengyel kutatók Hallstatti kultúra emlékét látják benne, amely a kései bronz és a korai vaskor időszakát jelenti a Kr. e. 1000 és 500 között. Nevét az osztrák településről kapta, amelyhez hasonló tárgyakat, eszközöket Dél-és Kelet-Európában találtak és a kelták emlékeinek tartják azokat. Ma már az ukrán kutatók átértékelték a területükön feltárt régészeti kultúrák besorolását és úgy vélik, hogy a fenti kultúra csupán az ország nyugati térségében virágzott, de azt is trák-hallstatti kultúrának nevezik, amelyben nemcsak kelta, hanem szkíta hatások mutatkoztak meg. Szerintük az ország többi részén a Kr. e. 8—7. században a kimmerek vagy elő-szkíták éltek, melyet a szkíta kor követett, a Kr. e. 7-3. század között. A szkíták keleti rokonai, a szarmaták pedig a Kr. e. 3. századtól egészen a Kr. u. 4. századig, vagyis hétszáz évig uralták a sztyeppét, melyet később is, egészen a középkor végéig Szkítiának nevezték. Sok kutató ma már úgy véli, hogy a Hallstatti kultúrához hasonló tárgyak előkerülése önmagában nem jelenti azt, hogy a lelőhelyen kelták éltek, hanem kimutatták azt, hogy az ő kultúrájukra nagy hatást gyakoroltak a kimmerek, a szkíták elődei. Így a hallstatti kultúrában keverednek a keleti és nyugati hatások.
Forrás: alfahir.hu