Vallási kultúra és életmód a Kárpát-medencében – nemzetközi néprajzi konferencia Veszprémben

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola és a Laczkó Dezső Múzeum szervezésében május 20-a és 30-a között Veszprémben többnapos nemzetközi néprajzi konferenciát tartottak.

A konferencián teret kapott a vallási kultúra minden kis szegmense. A jelenlévők a vallási népszokásoktól és egyháztörténettől kezdve a zarándoklatokon, szakrális emlékeken át a vallásszociológiáig és egyházművészetig szinte minden témáról hallhattak előadást. A rendezvényre hat országból érkeztek előadók. Közel száz neves és még kezdő néprajzkutató mutatta be kutatási eredményeit. Az előadók nagy része – mintegy harminc fő – a határon túli területekről, Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, Vajdaságból és Horvátországból érkezett. Kárpátalját hárman képviselték: dr. Kész Margit néprajzkutató, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, Gál Adél, a Debreceni Egyetem (DE) Történelem és néprajz doktori iskolájának hallgatója, valamint Kész Barna, a DE BSc hallgatója.

Dr. Limbacher Gábor, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója és a konferencia főszervezője elmondta, hogy e neves konferenciát időszakosan, három-négyévente szervezik meg, mindig más és más helyszínen. Az első találkozót még a rendszerváltás időszakában, 1990-ben tartották, s tudatosan a népi vallásosság témakörét választották tematikának, mint a szocializmus időszakában tiltott vallási tevékenységet. A szervezők arra törekednek, hogy minél több néprajzkutató vehessen részt az eseményen, és bemutathassák kutatási területüket és eredményeiket.

A konferencián a megnyitót és díszelőadásokat követően három napon keresztül két szekcióban zajlottak az előadások, s utolsó nap, azaz pénteken a résztvevők egy közös kiránduláson vehettek részt, amely során a veszprémi vár Szent György-kápolnáját, Gizella-kápolnáját, valamint a Gizella Királyné Múzeumot és a Szaléziánumot tekinthették meg.

A konferencián elhangzott előadásokat az előző évekhez hasonlóan egy kötetben jelenítik majd meg.

Az alkalom kiváló lehetőséget biztosított a szakmabeli ismerkedésre és kapcsolatépítésre, valamint arra, hogy a néprajzkutatók megismerjék egymás kutatási területét, ötletekkel, információkkal, s nem utolsó sorban lehetőségekkel gazdagodva folytassák a már korábban elkezdett munkájukat.