Vízpára és rejtélyes fehér foltok a Ceresen

A Mars és a Jupiter pályája között található kisbolygó-övezet kisebb-nagyobb aszteroidák laza gyűrűjeként övezi a Napot, ahonnan időről időre egy-egy objektum sodródik a Naprendszer belső területeire, a Föld pályáját is metszve. Az övezet legnagyobb égiteste a szabálytalan alakú űrszikláktól eltérően gömb alakú, 950 km átmérőjű, a Hold egyharmadánál is kisebb Ceres, melyet a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban kisbolygóból törpebolygóvá „léptetett elő”, miközben a Plútót nagybolygóból törpebolygóvá „fokozták le”. Az amerikai Dawn-űrszonda pedig ez év tavaszán eléri a Cerest, körpályára áll körülötte, s remélhetőleg megoldja egyik legnagyobb rejtélyét: az egyik kráterében csillogó két fehér folt kérdését is.
Az égitest nemcsak alakjában, méretében és csillagászati besorolásában tér el a kisbolygó-övezet többi objektumától. Az ESA (Európai Űrügynökség) Herschel-űrtávcsövének felvételeit elemezve kimutatták, hogy szakaszosan vízpára tör fel felszíne két pontjáról. „Ez az első eset, hogy egyértelműen sikerült vízpárát kimutatni a Ceres vagy bármely más, kisbolygó-övbeli égitest körül, és igazolja, hogy a Ceresnek jeges felszíne és légköre van” – jelentette ki Michael Küppers, az ESA kutatója. Azt viszont már korábban is sejtették, hogy a törpebolygó belsejét alkotó kőzetek fölött hatalmas, vastag jégtakaró s esetleg jelentős mennyiségű folyékony víz is rejtőzhet. A becslések szerint a fagyott (vagy részben fagyott, részben olvadt) víz mennyisége nagyobb, mint amennyi víz a Földön található.
Még nem ismert, miért is tör fel a vízgőz az égitest két pontján. Az egyik feltételezés szerint amikor a Ceres – elliptikus Nap körüli pályáján – legközelebb kerül központi csillagunkhoz, a jégpáncél egyes részei annyira felmelegednek, hogy párologni kezd róluk a víz. A Herschel műszerei szerint két szűk tartományból áramlik felfelé a vízgőz, melyek mintegy öt százalékkal sötétebbek, mint a környező területek, ezért jobban elnyelik a napfényt, s róluk könnyebben párologhat el a víz. A másik hipotézis szerint a jégpáncél alatt folyékony víz rejtőzhet, mely gejzíreken vagy jégvulkánokon át törhet a felszínre. A Szaturnusz egyik jeges holdján, az Enceladuson a közelmúltban már sok látványos gejzírt fedeztek fel. Ha viszont jégvulkánokon keresztül törne fel a vízgőz, akkor feltételeznünk kellene, hogy a mélyből, a törpebolygó jeges köpenyéből tör fel a vízpára. Ehhez viszont hőre lenne szükség, amit jégvulkánokkal rendelkező holdak esetében anya-óriásbolygójuk gravitációs ereje szül, árapály-tevékenységével, mely összenyomja-kitágítja a holdak belsejét, a súrlódás pedig hőt gerjeszt. A Ceres viszont nem hold, s egyetlen óriásbolygó árapály-ereje sem fűti. A kérdésre – meglehet – hamarosan választ ad a Dawn-űrszonda.
S ugyancsak választ remélnek rá: mik is a törpebolygó különös fehér foltjai. Az amerikai Hubble-űrteleszkóp már 2003/2004 fordulóján lefényképezte az akkor még egyetlennek gondolt fehér foltot, ám a távolság és a mainál viszonylag fejletlenebb műszerezettség miatt csak kisebb felbontású felvételt tudott készíteni róla. A Cereshez közeledő Dawn ez év januárjában videofelvételt készített a 9,074 óra tengelyforgási idejű Ceresről, melyen szépen kivehetővé vált a rejtélyes fehér folt. Februárban pedig 46 ezer kilométeres távolságból még jobb felbontású felvételeket készített az égitestről, melyek alapján kiderült, hogy az eddig egységesnek látott fehér folt egy nagyobb, fényesebb és egy kisebb, halványabb folt kettőse, melyek egy nagyobb kráter mélyén találhatók. A képek alapján látható, hogy a kráter aljzata a foltok közvetlen környezetében is valamivel fényesebb, mint a környezete. Chris Russell, a Dawn-program vezető kutatója szerint jégvulkáni aktivitásra utalnak a fehér foltok, de a kérdés tisztázásához meg kell várni az újabb, még nagyobb felbontású felvételeket. S az is elképzelhető, hogy jégvulkáni aktivitás helyett a felszínt valamilyen, nagyobb fényvisszaverő képességű anyag borítja a kráter aljzatán, a kis foltokban. A napokban Ceres körüli pályára állt Dawn-űrszonda közeli, nagy felbontású képei remélhetőleg közelebb visznek a kérdés megoldásához.

Újfalussy Géza
Kárpátalja.ma