A mesterséges intelligencia irányíthatja a jövő fegyvereit
A müncheni székhelyű Quantum Systems vezérigazgatója arról győzködi az ukrán és az európai döntéshozókat, hogy az autonóm fegyverek (drónok) területére koncentrálják a hadiipari fejlesztéseket. Egy korábbi helikopterpilóta, Florian Siebel szerint ugyanis a mesterséges intelligencia által vezérelt önjáró egységek jelenthetik a megoldást a hadseregben tapasztalható emberhiányra. Az MI-vezérelt fegyverek alkalmazásának azonban népes ellentábora is van.
Siebel Stark Defense néven alapított új céget azzal a céllal, hogy emberi irányítást nem igénylő támadó drónok fejlesztésébe kezdjen. A brüsszeli Politico-ban megjelent riportban Siebel elmondta: a Stark Defense küldetése, hogy „felforgassa a védelmi ipart, és olyan autonóm rendszereket építsen ki szárazföldön és vízfelszínen egyaránt, amelyek csapásmérő képességekkel rendelkeznek.”
A Politico emlékeztetett, hogy napjainkban egyre gyakrabban látható a világszerte dúló háborúkban drónokat vetnek be, valamint egyre fontosabb szerepet töltenek be a mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszerek.
„A katonai nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyre inkább keresik az autonóm képességek kiépítésének módját”
– tették hozzá.
Az MI szerepe
A cikk emlékeztet, hogy a németországi Quantum Systems mintegy 400 pilóta nélküli légi járműve már Ukrajnában van, további 800 darabot pedig augusztusban fognak szállítani. Az erről szóló megállapodást Robert Habeck, a német szövetségi kormány alkancellárának kijevi látogatása során jelentették be, a vállalat pedig gyártani is tervez Ukrajnában.
Eközben Oroszország olyan zavaró technológiákat fejleszt, amelyek a pilóta nélküli repülők tájékozódását, illetve az irányítóközponttal való kommunikációját teszik lehetővé. A német fejlesztők szerint éppen ezért Ukrajna elveszíti a távirányítású drónok által szerzett előnyét, azonban erre a problémára jelentenek megoldást a Quantum Systems MI-re épülő eszközei.
A mesterséges intelligencia képes a mintázatok felismerésére és döntések meghozatalára, ezért
a vállalat által készített drónok GPS-től és emberi irányítástól függetlenül is képesek a csatatéren közlekedni, illetve beazonosítani a célpontokat.
Noha a végső döntést a célpontok megsemmisítéséről és az életek kioltásáról továbbra is a katonák hozzák, a német vállalat igazgatója szerint ennek a normának is meg kell változnia. „Ha nem tudnak visszafelé kommunikálni, akkor a drónoknak meg kell tenniük a következő lépést az evolúcióban: azonosítaniuk kell a célpontokat, barátként vagy ellenségként besorolni azokat, és ha baj van, eltalálni őket” – magyarázta a német fejlesztő.
Siebel szerint
amennyiben nem fejlesztenek ki olyan fegyvereket, amelyek „képesek a teljes gyilkolási lánc kezelésére a célpont kiválasztásától a csapásmérésig”, akkor alulmaradnak a következő háborúban.
A német vállalatigazgató szerint a nyugati hatalmaknak meg kell előzniük például Kínát a harci robotok fejlesztése terén.
Sok az ellenérv
A cikk szerint azonban nem mindenki osztja Siebel álláspontját. Mint írták, diplomaták, aktivisták és a technológia szakértői egyaránt tartanak attól, hogy az MI által vezérelt hadseregek sokkal könnyebben előidézhetnék a háborúk eszkalálódását, a gombnyomásra történő tömeggyilkolást, illetve akár szövetségesek közötti konfliktusokat is. Ezen felül pedig morálisan is kérdőjelesnek tartják az emberi élet kioltását célzó algoritmusok elszabadítását.
A Politico rámutatott, hogy az osztrák kormány egy olyan nemzetközi szerződést akar kidolgozni, ami betiltaná az olyan autonóm fegyverek használatát, amelyek cselekedeteit nem ellenőrzik emberek, vagy azokat cselekedeteit nem lehet előre jelezni.
A Future of Life Institute agytröszt vezetője, Anna Hehir például úgy fogalmazott: kiszámíthatatlanok és etikátlanok az ilyen fegyverek. Azt is nyomatékosította, hogy a fegyvergyártók megnyilvánulásai ellenére nem tartja valószínűnek, hogy éppen az ilyen fegyverek tennék biztonságosabbá Európát. Anna Hehir hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a racionális mérlegelést az új technológiák mérlegelésénél.
Az agytröszt igazgatója szerint ráadásul a katonai célú MI még erősebb ellenőrzést tenne szükségessé a technológia felett.
A Quantum Systems vezérigazgatója szerint ugyanakkor az autonóm fegyverekről szóló viták hasonlóak az önvezető autókról folytatott vitákhoz. Úgy véli, hogy az MI analitikus képességei sokkal nagyobb pontossággal képesek megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, ezzel pedig csökkentik a járulékos károkat. A vállalat vezetője azt is elmondta a Politiconak, hogy lobbiznak a projektjük érdekében a német hadseregnél, azonban egyelőre nem látja biztosítottnak a sikert. Terveik megvalósításához arra is építenek, hogy amennyiben Ukrajnának szüksége lesz ilyen fegyverekre, akkor befektetőket is könnyebben találnak.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép: illusztráció. Forrás: Shutterstock