A 23. Bálványosi Nyári Szabadegyetem első napja

Ősszel születhet meg az új választási eljárási törvény, akkor válhat véglegessé, hogyan szavazhatnak a határon túl élő magyar állampolgárok. A jelenlegi elképzelések közül a levélben történő szavazás megvalósulására van a legnagyobb esély.
2014-ben a magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll majd, országos listára viszont már szavazhatnak az „új magyar állampolgárok” is, azok akik benyújtják az állampolgársági kérelmet, és megkapják addig a magyar állampolgárságot. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavai szerint az ő számuk a két év múlva esedékes választáson félmillió körül lesz.

Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint ez a létszám befolyásolhatja ugyan a magyarországi választást, „de döntő nem lehet”. A politikus azt elismerte, hogy a tavaly év végén elfogadott új választójogi törvényre még várhat egy uniós és egy alkotmánybírósági vizsgálat, de szerinte „jó kompromisszum” született; mint mondta, az EU 27 tagállamából 23-ban nincs állandó lakcímhez kötve a választójog.

Levélben szavaznak majd a külhoniak?

A lehetséges technikákról szólva Gulyás kifejtette, a csak a külképviseleteken történő szavazás nem oldható meg, nagy valószínűséggel a levél-technika nyer majd, de érdemes megfontolni az elektronikus módszert is. Utóbbi kettőnél hangsúlyozta, hogy a visszaélések lehetőségét ki kell zárni. Elmondta, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha Magyarország és Románia meg tudna állapodni a szavazókörök felállításáról, de szerinte a jelenlegi politikai helyzetben erre nincs lehetőség.

Ezek a most még elvi síkon létező lehetőségek persze felvetik a kérdést, hogy egy külföldön tanuló magyar állampolgárnak miért kell adott esetben Amszterdamból a hágai nagykövetségre utaznia, miért nem adhatja le a szavazatát ő is az interneten keresztül. A Heti Válasz Online erre vonatkozó kérdésére Gulyás Gergely elismerte, „ésszerűnek tartaná” az új forma kiterjesztését ilyen esetekre is.

A politikus ugyanakkor érzékeltette, hogy számos megválaszolandó kérdés van még, mielőtt az új választási eljárási törvény – a tervek szerint ősszel – megszületik. Az egyszerűsített honosítással igényelt kettős állampolgárság például szavazási regisztrációnak is tekinthető? Vagy szükség van ezen túl egy elő-regisztrációra a választás előtt? – tette fel a kérdést.

Nem érdemes a Jobbikkal riogatni

Székely István, a Jakabffy Elemér Alapítvány elnöke egy 2011 év végi felmérést idézve elmondta: az erdélyi magyarság 45 százaléka venne részt a magyarországi választásokon – ez alacsonyabb a romániai választási hajlandóságnál –, a többség (85,4%) a Fideszre szavazna. Az MSZP 6, a Jobbik 4,4%-ot kapna. „Nem igaz tehát az a riadalom, hogy a Jobbiknak hozna szavazatot a kettős állampolgárság bevezetése” – szögezte le.

Gulyás Gergely erre reagálva elmondta: szerinte a részvételi hajlandóság a mértnél nagyobb lesz majd; és kijelentette: „nem hiszi ugyan, hogy a Jobbiktól félni kell, de 4,4 százaléknál valószínűleg nagyobb a támogatottságuk.”

Egy magyarországi kisebbségi párt bejegyzésének ötletéről szólva Székely István elmondta: „nem hangsúlyos RMDSZ-es politikusoktól merült fel az ötlet”, és nem hiszi, hogy a párt meglépné ezt. Gulyás Gergely egyenesen viccnek nevezte az ötletet.

Kérdésre válaszolva Székely István elmondta: az MSZP-vel szimpatizáló RMDSZ-es politikus „kifutó modell”, hiszen, mint mondta, a pártban – főleg annak vezetésében – lezajlott egy generációváltás.

A Kárpát-medencei magyar felsőoktatás jövője

Soós Anna, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese szerint kapcsolatépítésre van szükség egyrészt a határon túli magyar felsőoktatási intézmények, másrészt a döntéshozók között. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke a problémák között említette azt, hogy az általa igazgatott intézmény nem ukrán állami főiskola, a magyar államtól kap támogatást, de az ukrán törvényi feltételeknek kell megfelelnie. Az is elriasztja a jelentkezőket, hogy a Magyarországon, vagy más országban szerzett doktori fokozatok Ukrajnában „szinte honosíthatatlanok”; szerinte ezen is változtatni kellene a könnyebb átjárhatóság érdekében.

Dávid László, a Sapientia Egyetem rektora egyebek mellett azt emelte ki, hogy a kötelezővé váló kirándulásokat össze lehetne kötni azzal, hogy egy félévet határon túli intézményben töltsenek el a hallgatók. Pákozdi Csaba, a Károli Gáspár Református Egyetem docense szerint a piaci kiszolgáltatottság hozott minőségromlást a felsőoktatásba, a bolognai-rendszer bevezetése pedig tovább lazított a szabályokon. Szerinte Magyarország élen jár a nemzeti kisebbségvédelemben és kiváló szakemberei vannak e területen, ezért „itt lehetne egy brandet kiépíteni”.

János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora beszédében kifejtette: egyre több a magyar intézményekben a román anyanyelvű hallgató, egyre többen egyáltalán nem akarnak egyetemre vagy főiskolára menni, és sok esetben csak a megváltozott demográfiai viszonyok miatt működhetnek a magyar iskolák. Mint mondta: a cigány gyerekeket íratják ezekbe az intézményekbe, a pedagógusképzés viszont egyáltalán nem készíti fel például a cigány kultúra megismerésére a jövő tanítóit és tanárait. Hozzátette: szükség lenne az Erasmus Ösztöndíj mintájára egy Kárpát-medencei Magyar Ösztöndíj létrehozására is.
hetivalasz.hu