„A döntéseknél jelen vannak a határon túliak is” – interjú Kulin Zoltánnal

2012 augusztus 28-án tartotta alakuló ülését a Médiaszolgáltatás-Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott Kós Károly Kollégium. Az erdélyi építész, író és politikus nevét viselő testület elsősorban tanácsadó és javaslattevő szerepet tölt majd be. A kárpátaljai magyar újságírás képviseletében az ülésen részt vett Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei Állami Televízió- és Rádiótársaság vezérigazgató-helyettese, aki válaszolt kérdéseinkre.

– Milyen céllal alapították meg a Kós Károly Kollégiumot?
– A magyar közmédiumok mindig is foglalkoztak a határon túli térségekkel. Az egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy létrehozzák a külhoni tudósítói hálózatot. Ez sokáig esetlegesen működött, aztán 2001-ben a Televíziózás határok nélkül elnevezésű akción belül több határon túli televízió, rádió kapott műszaki támogatást, valamint tudósítói központokat is létrehoztak. Sok helyen még ma is ezekkel a 11 éves technikai eszközökkel dolgoznak a tudósítók. Valószínű, hogy ennek a folyamatnak egy új, minőségibb szakaszát jelenti a Kós Károly Kollégium. Ez tulajdonképp egy testület, amely szervezetten fogja felügyelni, támogatni, segíteni a határon túli tudósítói központokat, és felméri az igényeket, a határon túli televíziózási szokásokat.

– Volt már ehhez hasonló kezdeményezés korábban?
– Korábban a közszolgálati médiumok kuratóriumaiban, elsősorban a Duna Televízió ilyen testületében vettek részt külhoni magyarok, akik javaslatokat, ajánlásokat tehettek a műsorpolitikára vonatkozóan. A Kós Károly Kollégium viszont mindenképp több ennél, hisz itt a határon túli szakemberek mellett az MTVA munkatársai is helyet foglalnak. Így „első kézből” szerezhetünk információkat az anyaországi közmédiumok működését biztosító alap törekvéseiről, és ezáltal talán jobban, széleskörűen be tudjuk bevonni a határon túli térségeket is a magyar közmédiumok műsorfolyamába.

– Milyen tervei vannak a testületnek a közeljövőben?
– Az év főbb feladatai között azt tűztük ki célul, hogy a Kárpát-medencében felmérjük a magyar közmédia nézettségét, illetve hogy megtudjuk, milyen anyaországi csatornák vannak jelen a kábelszolgáltatók csomagjaiban. Így jobb rálátásunk lehet arra, hogy milyen műsorokat néznek a külhoni magyarok, és elérhetők-e a határon túli magyarságról szóló magazinok. A Duna Televízión sugárzott Kárpát Expressz műsorát például, ami nálunk csak műhold segítségével fogható, kevesen tudják nézni, Erdélyben viszont ez a legnépszerűbb magyar csatorna. Ezenkívül az idén még szakmai konferenciát tartunk, ahol többek között ismertetjük a Kollégium feladatait. Fontos szerepet szán a testület a külhoni munkatársak szakmai képzésének is, ezért létrehozunk egy továbbképző központot. Ezt valószínűleg Erdélyben alakítjuk ki. Az idén még csak javaslatot kell tennie a testületnek az ingatlanra vonatkozóan.

– „Határon túli magyaroknak szóló műsorszámok figyelemmel kísérése”- elhangzott ez a mondat. Főleg ránk nézve mit is jelent ez?
– Felmérjük a közmédia nézettségét és mindazt, ami ebből fakad: tudják-e nézni a magyar csatornákat külföldön, milyen műsorokat néznek. A nézettségi adatok ismeretében könnyebb optimalizálni, megfelelő idősávba, csatornára helyezni a határon túliaknak szóló műsorokat. Szerintem fontos továbbá az is, hogy növeljük a külhoniaknak szóló adásokat a televízióban és a rádióban. Régebben több magazinműsor (Átjáró, Határátkelő, Kézfogás, Szórvány, Héthatár, Világunk, Vándorének) is megtalálható volt mind az M1, mind a Duna TV programjában, míg jelenleg csupán a félórás Kárpát Expressz jelenti a „sovány vigaszt”. Ha az egykori állapotokat visszaállítani nem is lehet majd, de arra mindenféleképpen törekednünk kell, hogy legalább az anyaországi közmédiumok már meglévő műsoraiban gyakrabban foglalkozzanak a külhoni magyarságot érintő kérdésekkel. Ezenfelül tudósítóink ugyanolyan anyagokat készítenek, mint az anyaországi munkatársak, ezért oda kell figyelnünk arra, hogy az ő munkájuk is megfelelően legyen értékelve és bérezve. És főleg idejében.

– Miben nyilvánul meg a „külhoni műhelyek munkájának segítése”?
– Ez esetünkben a továbbképzésen felül foglalkoztatást jelent, mivel a határon túli tudósítóink megrendelésre dolgoznak. Anyagi szempontból viszont a Kollégium csupán javaslatokat tesz a pénzek összpontosítására, hogy az adott időszakban melyik területnek épp milyen szükségletei vannak. Tehát véleményem szerint azért fontos ez a kezdeményezés, mert a döntéseknél jelen vannak a határon túliak is, s nem egyedül Budapestről határozzák meg, hogy épp mire van szükségünk Lendván, Bodrogközben, Csallóközben, Erdélyben vagy esetleg Kárpátalján.

– Köszönöm a beszélgetést, s eredményes munkát kívánok Önnek a Kós Károly Kollégiumban!