A kisebbségi nyelvek európai chartája romániai alkalmazását kérik számon

A marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány kisebbségvédelmi szemináriumának résztvevői azt kérték a román kormánytól, hogy ellenőrizze hatékonyabban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazását.

Pénteken ért véget az alapítvány 11. alkalommal megszervezett kisebbségvédelmi szemináriuma, amelynek résztvevői a charta romániai alkalmazását vitatták meg. Borbély László, az alapítvány elnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai alelnöke elmondta, hogy a román kormánynak már tavaly el kellett volna készítenie a charta romániai alkalmazásáról szóló jelentést, de ezt még nem tette meg, mert Bukarest hiányosan teljesítette vállalt kötelezettségeit – olvasható az RMDSZ tájékoztató hírlevelében. A résztvevők azt kérték a román külügytől, hogy a jelentés elküldése előtt szervezzen találkozót a romániai nemzeti kisebbségek és a civil társadalom képviselőivel.

Borbély szerint az RMDSZ kormányzati szerepének köszönhetően a charta „magas standardokat” állapít meg Románia számára, de ezek alkalmazása hiányos. Mint mondta, fontos lépésekre van még szükség a román hatóságok részéről a charta előírásainak alkalmazása érdekében, ugyanakkor sikerként könyvelhető el, hogy a román kormány egyik sürgősségi kormányrendelete értelmében a romániai magyarok már anyanyelvükön fordulhatnak az ombudsmanhoz.

Frunda György, a román miniszterelnök, Victor Ponta tiszteletbeli tanácsadója a szemináriumon a romániai kisebbségek anyanyelvhasználati jogának kiszélesítését szorgalmazta. Javasolta, hogy a jelenlegi 20 százalékos lakossági számarány-küszöböt 15 százalékra csökkentsék. A román törvények ugyanis 20 százalékos lakossági számarány-küszöbhöz kötik a kisebbségek számára az anyanyelvhasználati jogot a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

Nagy Zsigmond, Maros megye alprefektusa elmondta, hogy nyáron, a hivatali beiktatását követően 34 Maros megyei közintézményt kérdezett meg, használják-e a törvény által kötelező módon előírt kétnyelvűséget. A 34 közintézményből egy hónap alatt 10 válaszolt, és ezek közül csak öt biztosítja a kisebbségi chartában előírt kötelezettségeket.