A világörökség része lett az erdélyi legényes

Felkerült az UNESCO szellemi világörökségi listájára a legényes tánc. Elősegítette a kultúrák közti párbeszédet és a társadalmi kohéziót – áll az indoklásban. A legényesnek – tájegységtől függően – több típusa is van Erdélyben.

Varró Huba koreográfus elmondta: a férfiak ebben élték ki az erőfitogtatásukat, a duvajkodásukat, úgy csoportosan, mint egyéni formában. Ezzel udvaroltak.

A legényest magyar, román és roma közösségekben egyaránt járták, járják – többek között ezért is került fel az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO listájára.

Ha a romániai legényesről beszélünk, a legényesről, mint szó, akkor lehet cigányos, lehet magyar, lehet román legényes, a kultúrák közötti párbeszéd nagyon fontos része volt. Azt is el kell mondanom, hogy segített a fiatal fiúknak, hogy megerősítsék helyüket a hagyományos közösségekben – magyarázta Virág Endre néprajzkutató, néptáncos.

De nem csak régen, ma is sokan járják ezt a táncot. Az utóbbi évtizedekben új szerepköre lett a legényesnek és a néptáncnak egyaránt: a tánccsoportokban és a táncházakban hódít.