Keleti partnerségi csúcs Vilniusban

Nem történt változás Ukrajna ügyében. Janukovics gazdasági támogatást vár az EU-tól.

Az Európai Unió vezetői elfogadhatatlannak nevezték Oroszország beavatkozását az ukrán társulást folyamatba. Parafálták a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával. Orbán szerint bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes.

Az európai vezetők a csütörtök esti munkavacsora alatt sem tudták meggyőzni az ukrán elnököt, hogy írja alá a történelmi jelentőségű társulási szerződést az Európai Unióval – közölte a litván elnök.

Úgy tűnik, hogy az érvek nem győzték meg Viktor Janukovicsot – mondta újságíróknak a vacsora után Dalia Grybauskaite. „Mindeddig nem változtak a pozíciók. A helyzet egy hét alatt lényegében nem változott (…) s kevés a remény, hogy pénteken meglegyen az aláírás” – tette hozzá.

„A tagállamok újból felsorakoztatták az érveiket az ukrán elnöknek. Sajnos ő nem beszélt megállapodásról, aláírásról, csak Ukrajna gazdasági gondjairól. Azt akarja, hogy ezeket a problémákat az unió és Oroszország közösen oldja meg” – magyarázta Grybauskaite.

Ukrajna gazdasági és pénzügyi támogatást vár az Európai Uniótól, mielőtt aláírná vele a tervezett társulási szerződést – jelentette ki pénteken Viktor Janukovics ukrán államfő a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón. „Azt szeretnénk, ha európai kollégáink határozott lépéseket tennének, ami a fejlesztéseket és a pénzügyi-gazdasági támogatási program megvalósítását illeti” – mondta Janukovics a kijevi elnöki hivatal közleménye szerint. Kijev konkrétan abban érdekelt, hogy „elfogadható feltételek mellett” újrainduljon az együttműködés a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal.

„Timosenko ügyének nincs köze a társulási megállapodás elmaradásához”

Julija Timosenko ügyének semmi köze ahhoz, hogy a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón nem írják alá a társulási megállapodást Ukrajnával – jelentette ki Pat Cox, az Európai Parlament ukrajnai különmegbízottja egy lengyel lapnak adott interjúban.

Mikola Azarov ukrán miniszterelnök az Európai Parlament (EP) elnökéhez intézett levelében maga írta, hogy a visszalépés indoka az orosz nyomásgyakorlás és az ukrán kereskedelmi forgalom veszteségei – emlékeztetett Cox a Rzeczpospolita című lengyel lapban pénteken megjelent interjúban.

„Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy Aleksander Kwasniewskivel közös küldetésünket 2012 júniusában az Azarovnak a Martin Schultz EP-elnökhöz írt levele alapján kezdtük meg, amelynek már az első bekezdésében utalt az ukrán kormányfő Timosenko ügyére. Vagyis az ukrán kormány részben azért hívott meg bennünket, hogy segítsünk megoldani ezt a problémát. Az az állítás, hogy belügyekbe avatkozunk be, ellentmond mindenféle logikának” – szögezte Cox.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón leszögezte: egy kétoldalú megállapodásba nincs beleszólása, főleg nincs vétójoga egy harmadik félnek. Európában vége a „korlátozott szuverenitás” időszakának – fogalmazott.

Barroso ezzel arra reagált, hogy Ukrajna és Oroszország a napokban felvetette: rendezzenek háromoldalú tárgyalásokat Kijev, Moszkva és Brüsszel között az EU és Ukrajna közeledéséről. Ukrajnának az eredeti tervek szerint Vilniusban kellett volna aláírnia a társulási szerződést az unióval, de ez – sajtóhírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök közbeavatkozása, illetve Moszkva gazdasági zsarolása miatt – meghiúsult, az ukrán kormány alig egy héttel a csúcs előtt felfüggesztette a társulási folyamatot.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: az EU kapuja továbbra is nyitva áll Kijev előtt, és Brüsszel reméli, hogy „Ukrajna előbb vagy utóbb kész lesz” a társulásra. Ugyanakkor azt is egyértelművé tette, hogy az EU „nem fogja beadni a derekát semmiféle külső nyomásnak, különösen nem Oroszország részéről”. Moszkva beavatkozása a helsinki záróokmány megsértését jelentené. (Az 1975-ben elfogadott dokumentum tiltja a beavatkozás más országok belügyeibe.) „Az ukrán lakosság oldalán állunk” – mondta Rompuy.

Az Európai Unió a vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón pénteken parafálta a társulási és szabadkereskedelmi megállapodást Grúziával és Moldovával, egyben megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a vízumkötelezettség enyhítéséről.

Iurie Leanca moldovai miniszterelnök „történelmi pillanatnak” nevezte az eseményt. Meggyőződését fejezte ki, hogy az egy napon országát „biztosan beviszi az Európai Unióba”. Giorgi Margvelasvili grúz elnök beszédében az EU kaukázusi, az orosz-grúz határon tevékenykedő megfigyelői küldetésének jelentőségét emelte ki.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy a társulási megállapodást Grúziával és Moldovával jövőre fogják aláírni. „Gazdaságaink szorosabban fognak kötődni egymáshoz”, szinte valamennyi vámkorlátozást megszüntetnek – mondta.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke gratulált a grúz és moldovai vezetők „elszántságához, bátorságához és politikai akaratához”, hangsúlyozva, hogy az EU tiszteletben tartja a két ország szuverenitását.

Orbán: bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes

Orbán Viktor szerint az Európai Unió bővítése nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes. A miniszterelnök ezért a további integráció és a szabadkereskedelmi megállapodások híve.

A magyar kormányfő szerint a világban zajló, az európai gazdaságoknak kihívást jelentő változások miatt új együttműködési formákra és keretekre van szükség. Ezért – mint fogalmazott – a keleti partnerségi program, vagyis olyan országok bevonása az európai uniós együttműködési rendszerbe, amelyek nem tagjai a közösségnek, „nemcsak nekik érdekük, hanem nekünk, európaiaknak is”.

„Világosan meg kell mondani a választóinknak, hogy Nyugat-Európában ugyan sokan ellenzik a további bővítést, de bővítés nélkül az európai gazdaság nem lesz versenyképes” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki ennek megfelelően kiállt a szabadkereskedelmi megállapodások és a további integráció mellett. Hozzátette, hogy ezért nem érdemes úgy felfogni a keleti partnerségi együttműködést, „mintha mi szívességet tennénk” a ma még az EU-n kívül lévő államoknak.

Mindennek alapján nagy dolognak, történelmi eseménynek nevezte, hogy Grúzia és Moldova „a csatlakozás ösvényére lépett” a soros EU-elnöki posztot betöltő Litvánia fővárosában.

Azzal kapcsolatban, hogy Vilniusban elmaradt a társulási megállapodás aláírása az EU és Ukrajna között, a kormányfő azt mondta, tudomásul kell venni, hogy Ukrajna egy különböző ország: egy európai ország, de más a politikai kultúrája, és másképpen van szervezve a társadalma és a gazdasága is. „Ezért ha együtt akarunk velük működni – ami most nem sikerült -, ahhoz több időre, türelemre és kölcsönös alkalmazkodásra lesz szükségünk. Tehát ez nem egy lezárt történet, itt még dolgoznunk kell majd” – mondta.

A felvetésre, hogy Ukrajna azért is különösen jelentős Magyarország számára, mert Kárpátalján nagy számú magyar kisebbség él, Orbán Viktor így válaszolt: az Ukrajnában élő magyar kisebbségnek az lett volna jó, ha Ukrajna és az EU Vilniusban megállapodik. Az, hogy ez nem történt meg, rossz hír a kárpátaljai magyaroknak, de nem jelenti azt, hogy véglegesen lezárult az együttműködés lehetősége az unió és Kijev között, „csak időben hátrébb tolódott” – mondta.

A lengyel-svéd kezdeményezésű keleti partnerségi program az unió 28 tagjára és hat szovjet utódállamra, Ukrajnára, Fehéroroszországra, Moldovára, valamint a három Kaukázuson túli köztársaságra, Grúziára, Azerbajdzsánra és Örményországra terjed ki.