Pásztor: Életképes a vajdasági magyar közösség

Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy a nemzeti összetartozás napjának alkalmából szervezett ünnepségen milyen nagyszámban jelentek meg az emberek – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a tartományi képviselőház elnöke múlt szerdán a Szabadkához közeli Királyhalmon a magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképező almafánál tartott beszédében. Mint fogalmazott: a két éve ültetett almafát is a közösség életképességének jelképeként „éli meg”.
A vajdasági magyarság olyan közösség, amelyik „szimbolikákban is gondolkodik, amelyik tiszteli a szimbólumait, és amelyik szimbólumokat teremt a kapaszkodás szándékával” – részletezte. Emlékeztetett arra, hogy 94 évvel ezelőtt „hányan feküdtek le reményvesztetten, mert nem tudták, holnap mi lesz, és ma mégis itt vagyunk”. Hozzátette: „a gondviselésen túlmenően az egymásba vetett hit és az összekapaszkodás volt az, ami idáig hozott bennünket”.

„Nem volt egyszerű, mert minimum két őrlőkő között voltunk. Egyesek folyamatosan azt akarták, hogy a lojalitásunkat bizonyítva a többség irányába mind több és több gesztust gyakoroljunk, mindinkább feladva önmagunkat. Mások pedig azt mondták, azzal, hogy gesztust gyakorolunk, azt bizonyítjuk: puhányok vagyunk, nemzetárulók vagyunk. És volt a fő csapás, a fő erő, amely megtalálta az egyensúlyt a két véglet között, és ennek a fő erőnek a hatása eredményezi azt, hogy ma itt vagyunk” – hangsúlyozta a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke. Hozzáfűzte, hogy ez az állapot az utóbbi kilenc évtizedet is végigkísérte, és most is ilyen helyzetben vannak a vajdaságiak. „Ilyen helyzetben kell nekünk egymásra találva szót érteni közösségen belül egymással, ilyen helyzetben kell megértetnünk önmagunkat nemzettársainkkal, és ilyen helyzetben kell megértetni, elfogadtatni célkitűzéseinket az itteni többséggel, amelyikkel együtt élünk” – fogalmazott.