Székelyföld jelentkezik – Gelence és a Szent László-legenda

Az erdélyi Szék-helyek.ro híreiből válogattunk.

Gelencze nem Velencze, mondja a példabeszéd; de ha Ádria királynéval nem mérkőzhetik is, azért az egyike a leggyönyörűbben fekvő faluknak, mely a hasonnevű pataknak a határszéli Kárpátok közé felnyúló kies völgyében fekszik. A szép fenyves erdők egészen a falu mellett kiszökellő előhegyekig lenyomulnak, a völgy hátterén szép alakzatú büszke havasok magasulnak fel. Írja Orbán Balázs.
Gelence (románul Ghelinta) falu Romániában Erdélyben Kovászna megyében Kézdivásárhelytől 12 kilométerre a Gelence patak mentén elhelyezkedő falú. Négy egybeolvadt tagolódásból áll, Alszeg, Felszeg, Szaladár és Ladia. Eredetileg Szaladár és Ladia összeolvadásából keletkezett. A mintegy 262 lelket számláló közigazgatásilag hozzá tartozó Harallyal alkot községet.

A falú egyik leírása így kezdődik „kétféle ember létezik: az egyik, aki már járt Gelencén, és a másik, aki ezután fog idejönni, tartják a helybeliek”. Van igazság a mondásban. A Kárpát-kanyarban festői körülmények közt elterülő falu, – a műemlék templom freskótöredékeivel a Szent László-legendát őrzi több évszázadok óta, – a turisták ezreit vonzza.
A község az itt talált őskori agyagkarikák tanúsága szerint a legrégibb idők óta lakott hely volt. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum a község területéről származó bronzvésőket és görög érméket ( tetradrachmákat) őriz, de található kuruc kori pénzérme is a gyűjteményben.

A legkorábbi oklevél, amely Gelencével kapcsolatba hozható, 1499-ből származik. VI. Sándor pápa 1499-ben kiadott bullájával jóváhagyta és megerősítette Péter, Lőrinc fi a és Imre, Kolos fi a laikusok kegyúri jogát – melyet azelőtt is gyakoroltak – az Orbai székben lévő Szent Imre Egyház Szűz Mária oltáránál. Gelence első írásos említése 1536-ból való. 1567-ben a székelyföldi helységek adóösszeírásában Gelence 61 kapuval szerepelt, és Háromszék egyik legnagyobb települése volt. Írja a Római Katolikus honlap.

A 19. században (1842) Kézdivásárhelyhez hasonlóan szinte fele a falunak a tűz martalékává vált, de hamarosan magára talált és a falú népessége oly annyira szaporodott, hogy kinőtték a kis templomukat.
Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus műemlék temploma 1245 körül épült a 15. században és a 16. század elején gótikus stílusban átalakították. A szentély északi falában található faragott kő szentségtartó fülke, amelynek alsó párkányán az 1503-as évszám olvasható , már az új idők divatjaként megvalósuló gótikus átépítést jelzi. Az 1520-as átalakításokat valószínűleg a haralyi domonkos kolostor szerzeteseinek részvételével végezték el. Ők tervezték meg a szentély téglabordás keresztboltozatát és faragták ki a két gótikus ablakkeretet , illetve az új sekrestye kő ajtókeretét, olvashatjuk Jánó Mihály a gelencei műemléktemplomról írt könyvében. A lőréses erődfal övezett kis templom 1628-ban kazettás mennyezetet kap.

1766-ban építik a templom nyugati és déli bejárata elé a két kisméretű portikuszt (épület főhomlokzata előtti nyílt oszlopcsarnok) valamint az orgonát és ülőkarzatot ( utóbbit 1972-ben eltávolítják ) , melyeknek felszerelésekor a hajó középkori falfestményei részben helyrehozhatatlan károsodást szenvednek.
1802-ben a földrengés súlyosan megrongálta, 1858-ban be kellett zárni. A megrongálódott templomot lebontásra ítélték. Az 1330 körül készült páratlan falfestmények el is vesztek volna, ha Huszka József – a néprajzoló 1882-ben fel nem fedi a festés alatti freskókat. Tetejét 1913-ban javították, majd 1932-ben teljesen helyreállították. 19. század végén a rohamosan növekvő lélekszám miatt és amúgy is romos templom kicsinek bizonyul 1853–1899 között építettnek a falú központjában szintén Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus templomot.

A központi római-katolikus templom bejárata előtti udvarban kapott helyet Márton Áron (1896-1980) Erdély püspöke 1938-1980 között, és Fekete János (1885-1952) Gelencén szolgáló, mártírhalált halt főesperes-plébános egész alakos szobra. 2008-ban a templom előtti téren Szent Imre mellszobrát gelencei és anyaországi adományokból sikerült felállítani.
A faluközösség a jeles szülötteiről sem feledkezett meg. A történész, publicista, pedagógusnak Dr. Jancsó Benedeknek (1854 – 1930), a Gelencén nevelkedő és a szaladári temetőben pihenő jogász, történész, politikus Bodor Györgynek (1904 – 1976) állítottak emléket. Előző nevét a helyi I-VIII osztályos általános iskola viseli, utóbbiét a helybeli közművelődési egyesület.

A gelencei iskola alapítására nézve adatok nem állnak rendelkezésre, de mivel Gelencén a római katolikusoknak már a XV. században volt szervezett egyházközösségük, templomuk, bizonyára iskolájuk is volt. Pontos adatok csak a XVIII. század utolsó negyedéből vannak, amelyek szerint a községben 1780-ban már két tanító volt alkalmazva.
A kommunizmusban a település lakói egy részének a rövidéletű kőolajkitermelés biztosított megélhetést.
A rendszerváltás előtt kőolaj kitermelő vidék, de a gazdaságtalan kitermelést a rendszerváltás után beszűkítették. Ennek hatására megváltozott a község gazdasági képe. Jelenleg az utolsó szondákból pumpálják a kőolaj maradékot. Jelenleg a fakitermelő és feldolgozó ipar virágzik. Haralyban, ág él a régi hagyományos mesterség a kádárság.Itt is ahogyan a környező településeken is gyökeret vert a a faluturizmus. A községben 20 korszerű, minősített panzió működik.