Székelyföld jelentkezik – Mitől fél a román politikai elit?

Az erdélyi Szék-helyek.ro híreiből válogattunk.

Traian Băsescu román miniszterelnök többször kijelentette, hogy a román politikai életben teljes mértékű konszenzus van: az etnikai alapú autonómiát elutasítják. Ezt a kijelentését még csak azzal tudat felülírni, hogy 2009-ben hivatalosan kijelentette: az ország lakosságának egy része másodrangú polgár, hiszen csak akkor lehet az ember teljes jogú román állampolgár, ha románul beszél – írja az európai emberjogi szervezet a jelentésében.

A román politikus-társadalom és az elit nagy része, de az átlag polgár is (ez utóbbi azért, mert eltorzítva kapja az információt) az autonómiát az elszakadás fogalmával azonosítja, és minden olyan lépést, amely a területi autonómia felé vezet, úgy értelmezi, hogy azzal a régió ki akarja vonni magát az állam ellenőrzése alól.
Ráadásul az a félelem is megborsóztatja a hátukat, hogy ha egy kisebbséget különleges jogokkal ruháznak fel, akkor az a többi kisebbségnek is példa lehet, s ezzel elindulhat egy lavina.

Koszovó, majd Ukrajna és a Krím félsziget példája is ijesztő lehet a román vezetésnek, mivel a világháborúk után kialakított műállamok szétesése után csak az összetákolt Románia maradt még a régi formában. A román politikai elit köreiben még az is félelmet gerjeszt, hogy egyre több állam ismeri el az autonóm területeteket, valamint az a tény is zavarja őket, hogy egyre több nyugati autonóm terület önálló államként való elismerését követeli.

Romániának a 2007-es EU-csatlakozásával az erdélyi magyar nyelvű lakosság azt hitte, fellélegezhet. Az aláírt szerződések értelmében az együtt élő nemzetek szabadon használhatják nyelvüket, és azt gondoltuk, hogy magunk dönthetünk a sorsunkról. Hamar kiderült, hogy ez csupán illúzió volt. A nyelvhasználati jog csupán papíron létezik, a mindennapokban a magyar nyelv alkalmazása rengeteg akadályba ütközik. A romániai hatalmi erők tulajdon állampolgáraiknak két nagy csoportját – a legidősebb és legfiatalabb nemzedéket – saját országukban is kizárják a társadalmi együttélésből azért, mert anyanyelvükön beszélnek, azon a nyelven, amelyet évszázadok óta beszéltek szülőföldjükön felmenőik. Más európai országokban, például Olaszországban, Finnországban vagy Belgiumban az autonóm kisebbségek nyelvi jogait tiszteletben tartják, és az őshonos kisebbségek függetlenséget élveznek.
Ahogyan erősödik az autonómia iránti igény, egyre vehemensebb az ellenreakció, adott esetben retorzióival reagálják túl a követeléseket, megnyilvánulásokat. Lásd a március 10-e utáni megfélemlítési akciót, mely során azt is megbírságolták, aki jelen sem volt a marosvásárhelyi ünnepségen.

Titus Corlățean külügyminiszter – s még ő a legvisszafogottabb – azon a véleményen van, hogy az etnikai autonómia gondolata ellentétes a román alkotmánnyal, és Bukarest számára az okoz „nehézséget”, hogy egy ilyen elképzelést „külső megnyilatkozásokkal” támogatnak.

George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatójának véleménye szerint természetes, hogy az állam fellép, amikor megsértik az alkotmányos rendjét az etnikai autonómia igénylésével: ezt teszi az Európai Unió minden demokratikus országa (sic) – olvashatjuk a marosvásárhelyi rádió honlapján.

Legutóbb Victor Ponta kormányfő az Antena 3 tv-n keresztül üzent a koalíció többi román pártja nevében a magyaroknak és népének: kijelentette, hogy az RMDSZ-szel kötött kormányzati megállapodás nem jelenti azt, hogy elfogadnák az etnikai autonómiát. „Az autonómia a helyi önszerveződés gazdasági-, társadalmi-, kulturális szempontok szerinti fejlődését jelenti, mely nem etnikai alapú. Számunkra ez a téma le van zárva. Másrészt tudom, hogy az RMDSZ és a magyar kisebbség minden mozgalma egy olyan autonómiamodellt támogat, amely más országokban sem működőképes” – támasztotta alá nézetét a román kormányfő. Hozzátette, hogy szerinte a magyar politikusok megnyilatkozásai a választási kampánnyal hozhatók összefüggésbe.
Szerintünk Ponta kijelentése az, ami most választási propaganda, s porhintés a románok számára, hisz el kell vonni a figyelmüket a tavaszi, „ajándékként” kapott a busás áremelésről, nehogy túl korán rádöbbenjenek: a zsebük még üresebb, mint eddig. A politikai elitnek nem az erdélyi magyarság autonómiai törekvésétől, hanem a zuhanórepülésbe kezdett, elrontott gazdaságtól kellene félnie.