Székelyföld jelentkezik – Zágon és nagy szülötte

Az erdélyi Szék-helyek.ro híreiből válogattunk.

A felsőháromszéki-medence délkeleti szegletében fekszik, Kézdivásárhelytől 27 km-re délre a Feketeügy vízgyűjtőjének délkeleti sarkában a Nagy- és Kiszágon-patakok mellett fekszik, Papolc tartozik hozzá.
Papolcon született Barabás Samu (1855-1940), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a székelység történetírója, történelmi forráskutató, akinek a szülőfalu református templomában közösen emelt emléktáblát a Román Akadémia Kolozsvári Fiókja és a Magyar Tudományos Akadémia.
Zágon lakosainak több mint fele magyar. Hírnevét nagy szülöttének, a II. Rákóczi Ferenc oldalán felnőtt, majd a bujdosásban is fejedelmét követő Mikes Kelemennek köszönheti. Az úgynevezett Mikes-kertben emlékművel jelölték meg azokat a romokat, ahol a szülőházát feltételezték. Ebben a kertben láthatjuk a Mikes-tölgyeket is. A régi, helyi hagyomány úgy tartja, hogy ezek a fák még látták az alattuk játszadozó Mikes Kelement.

Az író Mikes Kelemn (1690-1761) emlékszobája az 1995-97 között restaurált egykori Mikes-Szentkereszti-udvarházban található. Itt találkozhatunk még a régész és tanár Csutak Vilmos (1874-1936), a színművész Kiss Manyi (1911-1971) emlékével.

Zágon múltját kutatva viszonylag későn bukkantak a múltjával kapcsolatosan pontos évszámra. Létéről régészeti leletek mellett nagyon beszédesek a község múltjáról egyes helynevek, mint például: Tatárszeg, Kisvész, Nagyvész – amelyek tatár-török vész, és az ellenük vívott harcok emlékét őrzik.
Írott, dokumentumban először 1567-es regestrumban említik, mikor a községben 51 kaput számláltak, ami akkoriban 250-300 személyt jelenthetett. 1602. augusztusában 74 regutát írtak össze, és három nemesi családot említettek: Mikes György, Jankó Péter és István Deák. Összeírtak még 50 szabad székelyt.

Mikes Kelemen
„Az egész régi magyar irodalomban, a kezdetektől a XVIII. század végéig terjedő számos emberöltőben nincs még egy olyan vérbeli csevegő és olyan igazi, vérbeli szépprózaíró, mint Mikes Kelemen. És ennek a nagy csevegőnek sohasem akadt olyan társasága, ahol kicseveghette volna magát. Beszédvágyát öntötte ki szépprózájában, amelynek nemhogy életében, de utána még sokáig nem akadt olvasója.” Olvashatjuk a magyar Irodalom Arcképcsarnokában Mikesről.

Mikes Pál és Torma Éva fia. Apja Thököly Imre pártján levő erdélyi úr volt, akit mint bujdosót hűtlensége miatt a havasalföldi vajda kiadott Heisternek, aki Fogarason 1700 körül kivégeztette. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707-ben már II. Rákóczi Ferenc „belső inasa” (apródja) lett, aki két év múlva „bejáróvá” léptette elő.

1711-ben, a szabadságharc bukása után Rákóczi elhagyta az országot, és Mikes puszta szeretetből és hűségből elkísérte urát bujdosása útjára. Vele volt Lengyelországban, együtt tette meg vele a tengeri utat Franciaországba, ahol 1713. január 13-ától 1717. szeptember 15-éig időztek, amikor III. Ahmed szultán meghívására Törökországba utaztak. A Párizsban töltött idő elég alkalmat nyújtott neki, hogy megismerkedjék a francia kultúrával és irodalommal. Törökország partján, Gallipoliban október 10-én kötöttek ki, s ettől fogva a szultán birodalmában várták az európai események alakulásától, a török háborútól, a francia szövetségtől, hogy mint szabadítók visszatérhessenek a hazába. Ami nem adatott meg nekik volt némi sikertelen próbálkozás. Mind végi a honvágy gyötörte, levelében így ír erről: „Én úgy szeretem már Rodostót, hogy soha el nem felejthetem Zágont!” A velük együtt bujdosok között nők is voltak, megismerkedett Kőszegi Zsuzsival plátói szerelem fűzte az asszonyhoz., férje halála után se teljesedett be szerelme mert Zsuzsa Bercsényi kuruc vezér felesége lett.
Élete nagy műve a Törökországi levele. Kortörténeti elemekkel megtűzdelt 207 levelekből álló regény, a fiktív P.E. Grófnőnek címezve. A levélíróját nem lehet azonosítani Mikes Kelemennel de II. Rákóczi Ferencről, Bercsényiről, a száműzött kurucok kolóniájáról, a török diplomáciáról sok mindent megtudunk a műből. (Ide kattintva lehet beleolvasni a levélbe)

Felhasznált forrásanyag: Wikipedia, Mikes:Törökörszági levele, videotorium.hu, szekelykonyvtar.ro: Mikes Kelemen: Törökországi levelek