A világ múmiái kiállítás Budapesten
A világ múmiái kiállítás 4500 év múmiáit mutatja be Egyiptomtól a korai dél-amerikai kultúrákon át az európai középkoron keresztül a 18. századi Magyarországig. Az egyedi tárlat az év végéig látogatható Budapesten.
A múmia szó hallatán szinte mindenki az ókori egyiptomi fáraókra gondol. Ez nem véletlen, hiszen a múmia – a perzsa mum szó viaszt jelent – szót eredetileg az Egyiptomban talált mumifikált testekre használták. A történelem folyamán azonban szinte minden földrészen éltek olyan népcsoportok, amelyek különféle módszerekkel igyekeztek halottaikat megőrizni az utókor számára. Léteznek olyan múmiák is, amelyek emberi beavatkozás nélkül természetes módon maradtak fenn. Több ilyen maradvány még az egyiptomiaknál is régebbi.
Az augusztus 16-án a Komplex rendezvényközpontban megnyílt A világ múmiái tárlat leletei a világ több pontjáról származnak. Dél-Amerikából, Bajorországból és Csehországból is érkeztek leletek, és magángyűjtőktől is – mondta Oláh Zsuzsanna, a JVS Group Magyarország marketing- és kommunikációs igazgatója a hirado.hu-nak.
Természetes és mesterséges múmiákat is láthatunk
A kiállításon bemutatják a látogatóknak a múmiák két fő típusát, a természetes és a mesterséges múmiákat is. A természetes módon konzerválódott múmiákra sivatagokban, lápokban, mocsarakban találtak rá, de több jégmúmia is ismert. A hideg, a forróság vagy az oxigénmentes közeg eredményeképpen mumifikálódtak a holttestek.
A mesterséges múmiák megmutatják, hogy a történelem során egyes népek milyen szándékból mumifikálták a halottaikat, és hogyan csinálták ezt. A tárlat bemutatja, hogy a különböző földrészeken élő népcsoportok miként mumifikálták a halottjaikat, milyen vegyi anyagokat és módszereket használtak a testek tartósításához. Az egyiptomiak azt gondolták, hogy csak így talál vissza a lélek a testbe, Dél-Amerikában az ősök tisztelete volt az, ami motiválta az embereket arra, hogy megőrizzék a testet.
A kiállításon láthatók a dél-amerikai kosármúmiák, valamint számos ókori egyiptomi maradvány, a hozzájuk tartozó tárgyi emlékekkel, koporsókkal és eszközökkel együtt. Ezek a leletek arról vallanak, hogy miként gondolkodtak a halálról a különböző civilizációk tagjai.
Az érdeklődők egy marylandi múmiát is megtekinthetnek. Ennek érdekessége, hogy modern kori múmia, annak az amerikai férfinak a maradványa, aki felajánlotta a testét a szakemberek számára azért, hogy a halála után ókori egyiptomi eszközöket és módszereket alkalmazva mumifikálják.
Egyedülálló a váci múmialelet
A több mint 250 mumifikálódott testre a váci Fehérek templomának 1994-es felújításakor bukkantak a templomhoz tartozó két kriptában, amelyekbe 1731 és 1838 között temetkeztek, főként tehetősebb polgárok és egyházi személyek. A tetemek egymásra rakott díszes fakoporsókban feküdtek.
A testek olyan természeti hatásoknak voltak kitéve a templom alatti barlangrendszerben, amely a tetemek konzerválódását idézte elő. A szakemberek több vizsgálat után arra a megállapításra jutottak, hogy a kripták száraz levegője és a fenyőkoporsók egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a testek ilyen állapotban maradtak fenn. Már a feltárás pillanatában látszott, hogy páratlan leletanyaggal állnak szemben a szakértők.
Kiderült, hogy a múmiák többsége tuberkulózisban (tbc) halt meg. A technika fejlődésének köszönhetően DNS-analízist is végeztek kutatók, és a kapott eredmények orvostudományi szempontból is előrelépést jelentettek, és számos új ismerettel is szolgáltak a fehér pestisként is számon tartott kórról.
Ugyancsak a természet őrizte meg 300 éven keresztül egy rejtélyes, erőteljes felépítésű férfi, az erdélyi múmia testét. Róla szinte semmi biztosat nem tud még a tudomány. Pap Ildikó, a kiállítás antropológus kurátora elmondta, hogy a tárlat alatt folyamatosan vizsgálják a leletet, és remélik, hogy a kiállítás vége előtt megoszthatják a nagyközönséggel kutatásuk eredményeit.
Minden korosztály előtt nyitva áll a kiállítás
Ahogy az a kiállítás honlapján is olvasható, múmiák az emberiség örökségének egyedi és nagy fontosságú elemei. A kutatók a tudomány eszközeivel képesek megszólaltatni a múmiákat. A maradványok mesélnek az életükről, a családjukról vagy a foglalkozásukról. A kutatások eredményeként megtudhatjuk, milyen volt az egészségi állapotuk, milyen betegségekkel küzdöttek, mi vezetett a halálukhoz.
A kiállítás időkapszulaként repíti el a látogatót különböző kontinensekre és civilizációkba, és arra is lehetőséget ad, hogy az érdeklődők maguk is kutatóvá váljanak: interaktív módszerekkel próbálják kifürkészni több ezer év titkait a síron túlról.
Ezenkívül számtalan érdekesség, tudományos különlegesség várja az érdeklődőket a tárlaton, amelyet Prága után a kontinensen másodjára Budapesten mutat be a JVS Group.
A tárlat szakmai partnere a Magyar Természettudományi Múzeum és a váci Tragor Ignác Múzeum. A világ múmiái Kiállítás 2018 végéig tart nyitva a Komplex rendezvényközpontban.