Emberek az embertelenségben

A magyar nemzet 14. éve hajt fejet február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatai előtt. A közmédia csatornái is megemlékeznek a mártírokról.

A Kossuth Rádióban a XX. századi történelem a kommunizmus erőszakos térnyerésével foglalkozik Magyarországon. A műsor vezérmotívuma az 1945 utáni kommunista hatalomátvétel. Az egykori embertelen időkre történész is emlékezik (15.10).
A berni követ című film a forradalom utáni időszakból meríti témáját. Szász Attila alkotása egy kevésbé ismert eseményt dolgoz fel. Két hónappal Nagy Imre és mártírtársai kivégzése után a Magyar Népköztársaság berni követsége ellen két magyar emigráns fegyveres támadást hajtott végre. Az indíték homályos, noha helyi lapértesülések szerint Nagy Sándor és Papp Endre a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit akarta megszerezni a magyar nagykövet túszul ejtésével. Ugyanakkor bizonyos forrásokból kiderül, hogy a támadók a megtorlások elleni figyelemfelkeltő, demonstratív akciónak szánták fellépésüket. Ezt a célt elérték, mert az esemény után heteken keresztül újra a magyar szabadságharc felé fordult a világ figyelme. (M1 20.20).
Az Elhallgatott gyalázat című magyar dokumentumfilm a magyar nők szenvedéseinek állít emléket. A háborúkban gyakorta erőszakoltak meg nőket, de az állatias cselekedetben a legbrutálisabbak a Magyarországot megszálló szovjet katonák voltak. A felkavaró műsorban akkori áldozatok tárják nyilvánosság elé borzalmas visszaemlékezéseiket (Duna World 21.56).
A Dunán a Drága besúgott barátaim című filmdrámát láthatjuk. A fiatal alkotó, Cserhalmi Sára az ELTE filozófia szakán szerzett diplomát, mielőtt a rendezői szakot elvégezte volna. Filmjének főszereplőjét édesapja, Cserhalmi György alakítja, akit besúgással vádoltak, ám kiderült ártatlansága. A filmbe több valós elemet is beleszőtt a rendező. A történet szerint a rendszerváltozás után, amikor a titkosszolgálati adatok nyilvánossá váltak, a középkorú Czettl Andor egy nap elmegy a levéltárba, hogy elolvassa a róla készült jelentéseket. Megdöbbenve tapasztalja, hogy nemcsak megfigyelési jegyzőkönyvek készültek róla, hanem a legjobb barátja, Pásztor János súgta be őt. (Duna 21.40)
Tollas Tibor költő maga is megjárta Rákosi börtöneinek poklát, s számára is az 1956-os forradalom hozott szabadulást. Az emigrációban a legnagyobb hatású irodalmi lapot, a Nemzetőrt alapítja meg. A Verssor az utcazajban műsorunk a Fából faragott litánia című költeményt tűzte műsorára (M1 22.35)