Emlékérmét bocsát ki Egressy Béni születésének 200. évfordulójára az MNB

Egressy Béni zeneszerző születésének 200. évfordulója alkalmából 10 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és 2 ezer forintos címletű rézötvözetű emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben.

Mindkét emlékérme április 22-én jelenik meg. A 10 ezer forintos címletű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből készült, súlya 24 gramm, átmérője 37 milliméter, széle recézett.
A 2 ezer forintos címletű emlékérme réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült, súlya 23,7 gramm, átmérője 37 milliméter, széle recézett.
Az emlékérmék előlapján, a középmezőben a Szózat kottarészletének ábrázolása látható. A kottarészlet fölött, két vízszintes sorban a „10 000”, illetve a „2000” értékjelzés és kissé balra a „FORINT” felirat olvasható.
A kottarészlet alatt, három vízszintes sorban a „MAGYARORSZÁG” felirat, a „2014” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható.
Az emlékérme hátlapján, a középmezőben Egressy Béni mellképének ábrázolása látható. Az emlékérme szélén, félköriratban, a mellképtől balra az „EGRESSY BÉNI”, jobbra az „1814-1851” felirat olvasható.
A mellkép és a bal oldali félkörirat között ifj. Szlávics László tervezőművész mesterjegye, a jobb oldali félkörirat alatt az „EUROPA” nemzetközi emlékérme-sorozat közös emblémája, az „Euro-Star” jel látható.
Mindkét címletű emlékérméből 5 ezer darab készíthető.
Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika). Nevéhez fűződött számos Petőfi-költemény megzenésítése is. Írt zongoradarabokat, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét.
A szabadságharc idején beállt honvédnek, s 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott. Főhadnagyi kinevezésének hírére Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II. hadtest zenekari főnökévé nevezte ki. Az ő tiszteletére írta a Klapka-induló néven ismert csatadalt, s részt vett a Komáromi Lapok szerkesztésében is. Komárom kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött.
Élete utolsó időszakában még megírta a Két Sobri című népszínművét, és elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is. 1851. május 30-án még megérte az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza bemutatóját, ám később végleg ágynak esett, és 1851. július 17-én Pesten meghalt.

Forrás: MTI