KÉSZ-kongresszus – A családok szerepe a fókuszban

A családok szerepének fontosságát hangsúlyozták a felszólalók a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének VIII. országos konferenciáján szombaton, a Parlamentben. Erdő Péter bíboros arról beszélt, hogy a közjó az államon kívül vonatkozik a családra is. Harrach Péter, a KDNP alelnöke pedig a gyermeket nevelők munkaerő-piaci védelmét és a családokat megillető kedvezményrendszer rögzítését emelte ki a készülő családvédelmi törvényből.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a gyermeket nevelők munkaerő-piaci védelmét és a családokat megillető kedvezményrendszer rögzítését emelte ki a készülő családvédelmi törvényből. Azt mondta, a társadalomnak el kell ismernie a gyermekvállalást. Ennek pontos részleteit azonban nem a sarkalatos törvény rendezi majd, hanem a nyugdíjtörvényben jelenik meg, a lehetséges megoldásokon még dolgoznak. Szavaiból kiderült, hogy a személyi jövedelemadó irányíthatósága a nyugdíjak kiegészítésére az egyszázalékos felajánlás mintájára nem járható út, mert sokan nem fizetnek személyi jövedelemadót, például a gyermekek utáni adókedvezmény miatt.

Harrach Péter az alaptörvénnyel összhangban szólt a házasság és a család intézményének védelméről, a gyermekvállalás valamiféle „jutalmazásáról is”.

Mint mondta, a cél „a gyermekekért és nem a gyermekekből élők” támogatása, a gyermeket nevelő nők foglalkoztatási esélyeinek javítása, és a válások számának csökkentése.

Erdő Péter bíboros azt hangsúlyozta, hogy az államnak és a társadalom rendjét biztosító más szereplőknek a közjó érdekében kell tevékenykedniük, ez hordozza az igazságosság és a méltányosság igényét.

A közjó vonatkozik az államon kívül a családra is, „hiszen a család természetes közösség, amelynek természetszerűen vannak sajátos érdekei, értékei, javai, amelyeknek a szabad kibontakozását kellene az igazságosság rendje alapján biztosítani” – mondta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

Utalt arra, hogy a népek közösségére is érvényes a közjó fogalma, s ezen közösségek között a katolikus egyház társadalmi tanítása szerint szubszidiaritási viszony áll fenn. „Tehát ha ezeknek a csoportoknak és közösségeknek az értékei, az értékben való növekedési lehetőségük egymással feszültségben áll, (…) akkor a legkisebb, a legközvetlenebb közösség élvez előnyt (…), és ezt kell kisegítenie, pótolnia, védelmeznie a magasabb szintű közösségnek” – magyarázta.

A bíboros, esztergom-budapesti érsek beszélt arról, hogy a szubszidiaritás egyik jelentős területe a nevelés, amelynek kötelessége és joga elsősorban a szülőket, a családot illeti. Amit ők nem tudnak ellátni, abban kell, hogy segítségükre siessenek a nagyobb közösségek, sőt az állam is. „

Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár véleménye szerint az új civil törvény megalkotása mérföldkő, amely a kormányzat és a civil szervezetek partnerségét támogatja.

Az államtitkár kiemelte, a kormányzat elkötelezett a civil szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése, az egységes joggyakorlat kialakítása és a jogi környezet átláthatóvá tétele mellett.

Elmondta, az új civil törvény a tervek szerint a civilek kötelezettségeit egyértelműsíti, ezenkívül egyszerűbbé kívánja tenni a nyilvántartási rendszerüket, hogy a nyilvánosság számára is átlátható váljon a tevékenységük. Szászfalvi László nélkülözhetetlennek nevezte, hogy egyszerűsödjön a civil szervezetek alapításának és megszüntetésének adminisztrációja.

Kiemelt kérdésként jelölte meg a közhasznúvá minősítés, valamint a beszámolási kötelezettségek egyszerűsítését. Szászfalvi László utalt arra, hogy széles körű társadalmi egyeztetéseket tartottak az új civil törvénnyel kapcsolatban, és még mindig hozzá lehet szólni a tervezethez. Az eddigi konzultációkon világossá vált: az új jogszabálytervezettel a szervezetek többsége egyet ért – tette hozzá.

Véleménye szerint a civil szférát meg kell újítani, mert „morális átalakításra szorul a társadalom”, a globalizáció pedig „individualizálja” az embereket, miközben védtelenné, kiszolgáltatottá teszi őket a morális válsággal szemben. Ennek elkerülésére „cselekvő, a kormányzat kontrollját is feltételező civil társadalomra” van szükség – jegyezte meg.

Az államtitkár kifejtette, a helyi közélet modellként működik a felnövekvő nemzedékek számára, „hogy gyakorolják későbbi társadalmi szerepeiket”. Ehhez „a partnerséget, a jogi környezetet igyekszik biztosítani a kormányzat, (…) de ezt nem végezheti egymaga, ehhez kellenek az egyházak és a civil szervezetek”.

Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt jelentette be, hogy még novemberben összehívják a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) soron következő plenáris ülését.

A helyettes államtitkár kiemelte: a felelősségvállalás kiterjed valamennyi magyarra, éljen bárhol a világban, szórványban vagy diaszpórában. Nem mondhatunk le egyetlen magyarról sem – jelentette ki.

Elmondta: még idén ősszel Magyar Diaszpóra Tanácsot hoznak létre, amellyel a diaszpórában élő magyarok szervezeteit szólítják meg.

MTI – galamus.hu