Magyarország 6,5 milliárd dollárt veszített az Oroszország elleni szankciók miatt

A magyar gazdaság 6,5 milliárd dollárnyi kárt szenvedett el az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók miatt – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kommerszant című lap keddi számában megjelent interjújában, amelyet a TASZSZ hírügynökség is ismertetett.

Szijjártó szerint a szankciók nem hatékonyak és kártékonyak.

„Számításaink szerint Magyarország elvesztett nyeresége az export területén három év alatt 6,5 milliárd dollár volt. Figyelembe véve, hogy a magyar éves kivitel 90 milliárd dollár, ez érzékeny veszteség” – mondta.

Szijjártó kifejezte abbéli reményét, hogy az EU márciusi csúcstalálkozóján enyhíteni fog a gazdasági büntetőintézkedéseken, hozzátéve, hogy sok minden az orosz-amerikai párbeszédtől függ. Szavai szerint ha Moszkva és Washington párbeszédében pozitív elmozdulás lesz, akkor könnyebb lesz meggyőzni az európai partnereket, hogy ugyanezen az úton haladjanak.

„Moszkva viszonylatában az EU sok tekintetben az Egyesült Államokat követi, noha az amerikai oroszpolitika eddig nem tetszett nekünk. Ezért üdvözöljük Donald Trump választási győzelmét” – nyilatkozott.

Szijjártó szerint a magyar kormány ezt elsősorban Trump hozzá közel álló, a Demokrata Pártétól eltérő bevándorláspolitikája miatt tesz, valamint azért, mert az amerikai demokraták „demokráciaexportja” több országban destabilizálta a helyzetet. Szavai szerint Közép-Európa mindig veszített a Kelet és a Nyugat közötti konfliktuson, Magyarország ezért támogatja az amerikai-orosz párbeszédet.

Mint mondta, Magyarország az európai-orosz kapcsolatok újraindításának egyik „pillére” akar lenni. Úgy vélekedett, hogyha az EU nem folytat pragmatikus párbeszédet Moszkvával, akkor sokat veszít, egyebek között a Kínával, az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával folytatott konkurenciaharcban.

A miniszter nyilatkozata szerint az EU alacsony szintre csökkentette a vitát az Oroszország elleni szankciókról, amelyeket több európai ország is ellenez. A döntéshozatal napján Magyarország mégis végül magára maradt álláspontjával, de azért nem emelt vétót a gazdasági büntetőintézkedések ellen, mert nem kívánta megbontani az uniós egységet.

Elmondta, hogy a magyar kormány Vlagyimir Putyin orosz elnök február 2-re tervezett budapesti látogatásától elsősorban gazdasági párbeszédet vár. Kifejezte azt a reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság hamarosan meghozza döntését a paksi erőmű bővítéséről, és megkezdődhetnek a beruházások. Szót ejtett arról, hogy Magyarország tárgyalni kíván a Gazprommal a 2021 utáni együttműködésről. Emellett megemlítette, hogy a tárgyalások témája lesz a keresztényüldözés elleni fellépés, valamint négy magyarországi orosz ortodox templom felújítása.

A miniszter elmondta, hogy az ukrán miniszterelnök novemberi budapesti látogatásakor a magyar kormány világosan közölte Volodimir Hrojszmannal, hogy nem tűri el sem az ukrán oktatási, sem a nyelvhasználati törvény olyan módosítását, amely rontana a kisebbségek helyzetén. Szijjártó, mint mondta, reméli, hogy Ukrajna végül nem fogadja el azt a törvényt, amely szerint nyilvános helyen és a hétköznapi életben csakis az ukrán nyelvet lehetne használni.

„Ha bármilyen törvénymódosítás vagy változás rontja a kisebbségek, beleértve a magyar helyzetét, akkor mi ezt természetesen szóvá tesszük majd az EU szintjén. Ez nem ukrán belügy, hanem olyan kérdés, amely messze túlmutat Ukrajna határain. Meg kell védelmeznünk a kisebbségeket és az európai normákat kell alkalmaznunk egyebek között Ukrajna viszonylatában is” – mondta.