Magyarország az élen jár a környezetkímélő áramtermelésben

Jelenleg Magyarország áramtermelése 60 százalékban karbonsemleges, de 2030-ra ez az arány 90 százalékra emelkedhet, a nukleáris és a megújuló energiatermelés nagy arányú növelésének köszönhetően.

A fosszilis energiaimport függőségünket mérsékli minden olyan előállított gigajoule, vagy gigawatt, amelyet megújuló energiaforrásból, vagy energiahasznosításból nyerünk – idézte a Kék Bolygó adását Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár, aki a X. Szolár konferencián beszélt.

„Magyarország 1990-hez képest 47 százalékkal növelte a GDP-jét, úgy, hogy közben hét százalékkal csökkent az energiafogyasztás, és 32 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása” – fogalmazott Áder János. A köztársasági elnök hozzátette: 21 ilyen ország van ma a világon, tehát mi elég előkelő társaságban vagyunk.

Áder János Magyarország köztársasági elnöke a közelmúltban számos előadást tartott, amelyeken a hazai klímatörekvésekről beszélt. Mint hangsúlyozta, a klímaváltozás elleni küzdelem sikere érdekében kulcsfontosságú az energiaszektor karbonsemlegesítése, valamint az országok klímasemlegessé válása. Utóbbinak az a feltétele, hogy az adott államban csak annyi szén-dioxid kerülhet a légkörbe, amennyit a természetes elnyelők meg tudnak kötni.

Robbanás előtt a napenergia-kapacitás

Az államfő elmondta, hogy Magyarország az elkövetkezendő 10 évben megtízszerezi a naperőművi kapacitását 700-ről 7000 megawattra, és megépíti a két paksi blokkot „Ebben az esetben a Magyarországon megtermelt elektromos áramnak a 90 százaléka szén-dioxidmentes lesz” – fogalmazott.

Ezen felül legalább 30 százalékkal javítani kell az épületek energiahatékonyságát, a szén kivezetése megtörténik 2030-ra, a tömegközlekedésben pedig a 25 ezer lakosúnál nagyobb városokban elektromos buszok állnak majd üzembe. A kormány energetikai és klímacélkitűzéseiben hangsúlyos szerephez jut a távhőszolgáltatás fenntarthatóbbá tétele is.

Csökken az energiaimporttól való függés

„A középtávú célunk az, hogy a hazai távhőtermelésben és szolgáltatásban a földgáz jelenlegi 70 százalék feletti részarányát 50 százalék alá csökkentsük, helyben rendelkezésre álló, döntően megújuló energiaforrások mint biomassza, környezeti hőenergia, geotermikus energia felhasználásával” – hangsúlyozta Kaderják Péter.

Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár hozzátette, hogy ez csökkentené a földgázimport függőségünket, erősítené energiaellátási biztonságunkat, hozzájárul a települési levegőminőség javításához és új munkahelyeket is teremt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége közösen indította el a távfűtéses épületekben a fűtési rendszerek szabályozhatóvá tételére és okos költségmegosztási megoldásokkal történő ellátására meghirdetett programjukat.

Az okosmérésé a jövő

„A lakásokban a fűtési rendszerek szabályozhatóvá tételével, és az okosmérés megvalósításával a fogyasztók energiaköltségeiket is mérsékelni tudják” –fogalmazott az államtitkár.

A mintegy 650 ezer magyarországi távfűtéses lakásból jelenleg körülbelül 200 ezerben még nem lehet szabályozni a hőfelhasználást. Ezek korszerűsítése fontos lépés lesz a jövőben.

A minisztérium megújította a stratégiai együttműködési megállapodását a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségével. A cél a megfizethető, környezetbarát módon előállított távhő piaci térnyerésének elősegítése.

A klímasemleges energiatermelés tekintetében ma Magyarország jobban teljesít, mint az Európai Unió legtöbb országa, az üvegházhatású gázkibocsátás 1990 óta harmadával csökkent.