Rubik-kockát formázó múzeum épülhet Budapesten

Az elmúlt 1100 év magyar szellemi teljesítményét bemutató, Rubik-kockát formázó múzeum épülhet a budapesti Rákóczi híd budai hídfőjénél.

Az alkotás 2017-re készül el – közölte Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos pénteken a fővárosban; a bejelentést követően Orbán Viktor miniszterelnök és Rubik Ernő a programról szóló együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. A kormányfő hangsúlyozta: a Rubik-kocka a magyar szellem szimbólumának is tekinthető, a kormány pedig abban bízik, hogy az új, a világhírű találmányt idéző, a magyar szellemi teljesítményeket bemutató központ a 21. századi magyar újjászületés szimbóluma lesz.

A magyarokban él egy elszigeteltségérzés – fogalmazott beszédében Orbán Viktor -, amelynek leginkább a nyelvi elszigeteltség az oka. A magyarok ezért keresik azokat a lehetőségeket, amelyek alkalmával „torzítás nélkül” megoszthatják a világról vallott gondolataikat. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a világraszóló találmányok gazdáit Magyarországon különleges tisztelet övezi, mert egy-egy ilyen feltaláló „kiszabadít bennünket” a nyelvi elszigetelődésből – mondta.

Radnai Péter, a program kreatív főtanácsadója felidézte: 2009-ben civilként álmodta meg, milyen lenne, ha Budapest is rendelkezne egy olyan múzeummal, amely modern szimbóluma lenne a városnak, ahol a mai fiataloknak megmutatják, mi az, amire az ország büszke lehet. Mint hozzátette, Rubik Ernő után a kulturális és tudományos élet számos képviselőjével is megvitatta a tervet, többek között Finta József építésszel és Baán László múzeumigazgatóval, valamint az azóta főpolgármesterré választott Tarlós Istvánnal.

Fürjes Balázs budapesti nagyberuházásokért felelős kormánybiztos kiemelte: 2011 végén született az a kormányzati szándék, hogy – amennyiben Rubik Ernő ezzel egyet ért – létrejöjjön egy nagy múzeum, amely izgalmasan, lebilincselően mutatja be 1100 év kiemelkedő magyar szellemi teljesítményét, valamint a kocka történetét.

Mindezt olyan épületben, amely a Rubik-kockát juttatja eszünkbe – jegyezte meg, hozzátéve: a legvalószínűbb helyszín a Rákóczi híd budai hídfőjénél található állami telek, de az épület elhelyezését még a szakmai szervezetek képviselőivel is megvitatják. Jövőre a kormány nemzetközi építészeti pályázatot ír ki, melynek zsűrijében Rubik Ernő is helyet kap, majd 2014 és 2017 között a tervek szerint lezajlik a beruházás. Fürjes Balázs az MTI-nek elmondta: az előzetes koncepcióban egy 10-20 ezer négyzetméteres kulturális központ szerepel. Mint elárulta, tervbe vettek egy nemzetközi vándorkiállítást is, amely a Rubik-kocka sokszínűségét, széles körű elterjedtségét mutatja be 2014-től világszerte.

A forrásokra kitérve a kormánybiztos közölte: megvizsgálják az európai uniós finanszírozás lehetőségét, de a magyar kormány kész arra, hogy akár saját erőből is megvalósítsa a várhatóan komoly gazdasági hasznot hajtó beruházást. Rubik Ernő a bejelentés után kiemelte: a Rubik-kocka népszerű sporttá vált, kirakására évente mintegy 150 versenyt rendeznek a világon. A Kossuth-díjas építészmérnök és feltaláló reményét fejezte ki, hogy nemcsak 2014-ben – a kocka 40., neki pedig 70. születésnapján -, az alapkőletételnél lehet jelen, hanem három év múlva a kész épületet is megcsodálhatja.

A bejelentés után Orbán Viktor és Rubik Ernő együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben a kormány vállalta, hogy a Rubik-kockát formázó épületben állít emléket a magyar szellemi teljesítményeknek, és a beruházás során folyamatosan igénybe veszi a feltaláló észrevételeit. Rubik Ernő a megállapodásban kijelentette: hozzájárulását adja ahhoz, hogy a felépítendő épület alapjául a védettséget élvező Rubik-kocka-motívum szolgáljon.

A Rubik-kockáról

Ifjabb Rubik Ernő 1975-ben rukkolt ki játékával, a bűvös kockával, bejegyzett nevén a Rubik-kockával, amely meghódította az egész világot. Rubik Ernő (1944) a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, majd az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult 1971-ig. Építész-tervezőként dolgozott és 1970-88 között az Iparművészeti Főiskolán tanított. Jelenleg a Rubik Stúdió vezetője, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára.

Rubik Ernő eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszközt kívánt létrehozni a diákjainak, s először egy 2x2x2-es élfelosztású kockával kísérletezett, mígnem megalkotta az oldalanként kilenc négyzetet tartalmazó kockát, amelynek oldallapjai más-más színűek és három tengely körül elforgathatóak.

Akkor ismerte fel, hogy ez a kocka logikai játékra is kiválóan alkalmas, hiszen a forgatásokkal milliárdnyi színkombináció hozható létre, miközben a cél a kiindulási helyzet, vagyis az egyszínű oldallapok visszaállítása.

A feltaláló 1975. január 30-án adta be a kocka (térbeli logikai játék) szabadalmát, s 1977-ben meg is kapta. 1975 márciusában átadta a Politechnika (később: Politoys) Ipari Szövetkezetnek hasznosításra, de az csak két év múlva kezdte el gyártani. 1975 végén az Országos Pedagógiai Intézet elutasította a találmányt mint oktatási segédeszközt. Bár az 1978-as BNV-n elnyerte a Kulturális Minisztérium nívódíját, az akkori nürnbergi játékvásáron még senki sem figyelt fel rá.

1979 júniusában az Observer című lapban megjelent egy cikk a Hatoldalú varázslat címmel, s az évben a világ egyik vezető matematikai szaklapja, a The Mathematical Intelligencer címlapján szerepelt a kocka. 1980-ban négymillió, a következő évben már hétmillió bűvös kockát gyártott a Politoys, miközben a Távol-Keleten már javában hamisították.

1980-81-ben több országban volt az év játéka a Rubik-kocka (külföldön ezen a néven forgalmazták), klubokat, egyesületeket, versenyeket szerveztek a kocka kedvelőinek.

Az első Rubik-kocka-világbajnokságot 1982-ben Budapesten, a Vigadóban rendezték meg. Világbajnok a 16 éves Minth Thai (Egyesült Államok) lett 22,95 mp világcsúccsal, a magyar Lábas Zoltán harmadik 24,49 mp eredménnyel.

Ma a legjobbak 8-10 másodperc alatt rakják ki a hagyományos 3×3-as kockát, világbajnokságot kétévente rendeznek, a csúcsot az ausztrál Feliks Zemdegs tartja 5,66 másodperccel.

43 trillió féle kezdő pozíció

A logikai játék titka már az 1979-es világpremier óta foglalkoztatta a kutatókat, akik az összesen több mint 43 trillió féle kezdő pozícióból próbálták megtalálni az „isteni számot”, azaz, hogy legfeljebb hány lépés kell a kocka kirakásához. A választ egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült megtalálnia szuperszámítógépekkel, ezek szerint a „bűvös szám” a 20, azaz legfeljebb ennyi lépés szükséges a kocka kirakásához, azonban a kombinációk többsége 15-19 lépésből is kirakható.

Az 1980-as évek legnagyobb sikerű fejtörőjátékából több mint százmillió példányt adtak el, s népszerűsége mindmáig töretlen.

Rubik Ernő szerint ez annak köszönheti, hogy a bűvös kockának sok titka van. Úgy véli, a kocka sikerének talán a legfontosabb kulcsa, hogy használatakor nem számít a nyelv, az életkor vagy a képzettség és a játékos neme. Az 1975-ben feltalált játék ma leginkább a fiatal fiúk körében népszerű, bizonyos csoportjaik a rivalizálás egyfajta eszközeként használják azt.

A kocka 1981-ben bevonult a New York-i Modern Művészetek Múzeumába is. A játék más mértani test (pl.: piramis, dodekaéder) alakú változatát is kitalálták, létezik – többek közt – egycentis élű és digitális változatban is.

Rubik Ernő egy helyütt így fogalmazta meg a tárgy átlényegülését: „Tárgyi mivoltán túl a szimbólumértékű fogalommá válás jelei is felbukkantak, ami nagyon érdekes dolog, és ritkán fordul elő egy játékkal kapcsolatban.” A feltaláló 1988-ban létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapítványt a kiemelkedően tehetséges fiatal műszaki szakemberek és iparművészek támogatására. 1983-ban Állami Díjjal, 1995-ben életművéért, innovációs tevékenységéért Gábor Dénes-díjjal tüntették ki, 2007-ben megkapta a Kossuth-díjat.

Forrás: MTI/Hirado.hu