2016-ban válna függetlenné Skócia

Az eurózónán és a Schengen-övezeten is kívül maradna, de erős európai elkötelezettséggel maradna Skócia az Európai Unió tagja. Ez a skót kormány terve arra az esetre, ha a 2014-es népszavazáson a skót állampolgárok az országrész függetlenségére szavaznak.

Skócia első miniszterének helyettese azt reméli, hogy az országrész még a brit uniós tagságról szóló népszavazás előtt függetlenné válik. Nicola Sturgeon az Európai Politikai Központ (European Policy Center – EPC) meghívására beszélt Brüsszelben a skót kabinet terveiről, egyenesen készpénznek véve azt, hogy a 2014 őszére tervezett népszavazáson a skót lakosság nagyobbik része arra fog voksolni, hogy Skócia váljon ki az Egyesült Királyságból.

Bár, erre utaló közvélemény-kutatási adatokat nem közölt a politikus, azt viszont egyértelművé tette, hogy a referendum után körülbelül másfél évre lenne szüksége az adminisztrációnak, hogy Nagy-Britanniával és az Európai Unióval kitárgyalja a skót státuszt. Sturgeon szerint a dátum szimbolikus is lenne, ekkor tartja ugyanis Skócia a soron következő parlamenti választásokat, és így már a teljesen független parlamentet választhatnák meg 2016-ban a skót állampolgárok.

A politikus elmondta, hogy a függetlenedésnek nem lenne jogi akadálya. Emlékeztetett arra, hogy David Cameron brit kormányfő és Skócia első minisztere tavaly októberben írta alá az Edinburgh-egyezményt, amelyben a londoni kabinet elismerte Skócia függetlenedési jogát. Ennek következményeként a skót kormány márciusban benyújtja a 2014 őszi népszavazásról szóló törvényjavaslatot a skót parlamentnek.

Az országrész helyettes vezetője, aki a Skót Nemzeti Párt második embere is, az Európai Unióban képzeli el a függetlenedő Skócia jövőjét, mégpedig erős európai elkötelezettséggel. A beszédében többször utalt arra, hogy a jelenlegi brit kormányvonalnál sokkal EU-barátabb politikát folytatna Skócia az EU tagjaként. Elmondta ugyanakkor, hogy nem szeretne radikális változásokat az EU és Skócia jelenlegi viszonyában.

Nicola Sturgeon szerint Skócia – a független államiságot leszámítva – megtartaná a jelenlegi viszonyát Nagy-Britannia tagországaival. Praktikusan mindez azt jelentené, hogy Skócia független államként sem szeretné átvenni a közös európai fizetőeszközt, és a Schengen-övezet tagja sem szeretne lenni.

Az elsőminiszter-helyettes szerint utóbbinak ennek nem lenne sok értelme, hiszen Nagy-Britannián belül szabadon utazhatnak a skót állampolgárok, a Schengen-zóna tagjaként viszont ez a jogosultság elveszne, és határátkelőket kellene létesíteni a skót-angol határon. Mindemellett nagyban megnehezítené Skócia azon állampolgárainak a dolgát, akik Angliában, Észak-Írországban és Walesben élnek, dolgoznak, adott esetben ingáznak.

Ugyanez vonatkozna a brit EU-költségvetési visszatérítés Skóciára arányosan eső részére is. Az edinburgh-i kormány tehát igényt tartana a rebate-re is.
Egy közvélemény-kutatás szerint a skótok többsége szeretne az Európai Unió tagja maradni, 60 százalékuk pedig úgy véli, hogy sikeresebb lehetne az ország az EU-ban független országként.

Nicola Sturgeon hangsúlyozta, „Skócia szeretne az európai család tagja maradni, és a lehető legjobban hozzájárulni az Európai Unió gyarapodásához”. Bár elismerte, hogy Skócia sem mentes a kritikáktól, ha az EU-ról van szó, de szerinte több területen, így például az energiapolitika, a mezőgazdaság és a kutatás területén.

Előadásában kitért arra, hogy a skót egyetemeknek kiemelt szerepük van az európai innováció fejlesztésében. Ugyancsak jelentős megújulóenergia-termelői kapacitásokkal rendelkezik a brit országrész, és konkrét projektek bizonyítják szerinte, hogy Skócia milyen szinten járul hozzá az integrált európai energiapiac kialakulásához.
Az EU olajtermelésének jelentős részét, és a földgáztermelés ötödét is Skócia adja – sorolta Nicola Sturgeon.

Forrás: kitekinto.hu/erdely.ma