258 millióra nőtt a súlyosan éhezők száma
2022 már a negyedik év volt, amikor emelkedett az akut éhezéssel sújtott emberek száma (akik sürgős élelmezési, táplálkozási és megélhetési támogatásra szorulnak), meghaladva a negyedmilliárdot. Hét országot az éhínség legsúlyosabb formája sújtja – olvasható az élelmezési válságokról szóló jelentésben.
Az évente kiadott jelentést az Élelmezésbiztonsági Információs Hálózat készítette, és az élelmiszerválságok elleni globális hálózat – egy nemzetközi együttműködés ENSZ szervezetek, az Európai Unió, kormányzati és civil ügynökségek között az élelmezési válságok felszámolásáért – mutatta be.
A jelentés szerint 58 országban és területen 258 millió ember élelmezési helyzete volt válságos vagy rosszabb 2022-ben, szemben az 53 ország és területen élő 193 millió éhező emberrel egy évvel korábban. A 2022-as számok a legrosszabbak a jelentés hétéves történetében. Ám a növekmény nagy része főként a vizsgált lakosság számának kiterjesztéséből ered. 2022-ben a tartósan éhezőkön belül a súlyos helyzetben levők aránya 22,7%-ra emelkedett a 2021-es 21,3%-ról, ami nem csupán elfogadhatatlanul magas, de egyben rosszabbodó tendenciát is mutat.
„Több mint negyedmilliárd ember néz farkasszemet a tartós éhezéssel, néhányukat az éhenhalás fenyeget. Ez kihívóan magas” – olvasható António Guterres ENSZ főtitkár gondolata a jelentés előszavában. „Ez az élelmezési válságokról szóló jelentés hetedik kiadása egy erős felkiáltójel, hogy az emberiség nem tudott közelebb kerülni a 2-es számú Fenntartható Fejlődési Cél megvalósításához – vagyis az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javításához mindenki számára.”
A jelentés szerint öt országban (Afganisztán, Etiópia, Jemen, Kongói Demokratikus Köztársaság, és Nigéria egyes részei) a lakosság több mint 40%-a sorolható az IPC/CH nemzetközi élelmezésbiztonsági skála legmagasabb 3. vagy annál magasabb szintjébe.
A tavalyi év során hét országban élők voltak érintettek a súlyos éhínség és nélkülözés vagy a tartós éhezés katasztrofális szintje (az IPC/CH skála 5-ös szintje) által. Többségük szomáliai (57%), de hasonlóan extrém körülmények előfordultak Afganisztánban, Burkina Fasoban, Jemenben, Nigériában, Dél-Szudánban és történetében először Haitin is.
Továbbá a 42 élelmezési válság sújtotta ország közül 30-ban több mint 35 millió 5 év alatti gyermeket érint az elégtelen növekedés és a tartós alultápláltság, közülük 9,2 millióan krónikus sorvadásban – az alultápláltság legsúlyosabb, életveszélyes állapotában – szenvednek.
Míg a konfliktusok és az extrém időjárási jelenségek továbbra is az akut élelmezésbizonytalanság és alultápláltság legfőbb okai, a COVID-19 járvány okozta gazdasági visszaesés és az ukrajnai háború hatásai is jelentősen hozzájárultak az éhezés növekedéséhez, főleg a legszegényebb országokban, akik erősen függenek az import élelmiszerektől és mezőgazdasági termékektől, illetve kitettek a globális ársokkoknak.
A legfőbb okok
Számos élelmezési válsággócban a gazdasági sokkok váltak az éhezés és táplálkozási problémák fő okává. Az egymásra rakodó gazdasági nehézségek, mint az élelmiszerárak drágulása és a piacok súlyos zavarai, megtépázták egyes országok ellenálló képességét és a válaszkészségüket az élelmezési problémák idején.
A jelentés megállapításai megerősítik, hogy az ukrajnai háború negatív hatást gyakorolt a globális élelmezésbiztonságra, mivel mind Ukrajna, mind Oroszország jelentős szerepet játszik az üzemanyag, a mezőgazdasági alapanyagok és az alapvető élelmiszerek, különösen a búza, kukorica és a napraforgóolaj globális termeléséhez és kereskedelméhez. Az ukrajnai háború megakasztotta a mezőgazdasági termelést és kereskedelmet a Fekete-tenger térségében, ezzel 2022 első felében példátlan drágulást előidézve a nemzetközi élelmiszerárakban. Miközben az élelmiszerárak azóta csökkentek a fekete-tengeri gabonakezdeményezésnek és az európai uniós szolidaritási folyosóknak is köszönhetően a háború továbbra is közvetetten érinti az élelmezésbiztonságot, különösen az élelmiszerimporttól függő, alacsony jövedelmű országokban, amelyek törékeny gazdasági ellenálló képességét már megtépázta a COVID-19 világjárvány.
A globális hálózatról
A 2016-ban létrehozott élelmszerválságok elleni globális hálózat az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Amerikai Egyesült Államok, az Élelmezési Világprogram (WFP) és a Világbank egyedülálló partnersége, melynek célje az élelmezési válságok kiterjedésének és súlyosságának jobb elemzése, az azokra való megfelelőbb közös válaszlépések kidolgozása, és az élelmezési válságok és más sokkok közötti rejtett okok és összefüggések jobb megértése.
Forrás: ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)