Amerika önellátóvá válhat

Tíz éven belül az Egyesült Államok lehet a világ legnagyobb olajkitermelője – ezzel megszűnne az amerikai függés a közel-keleti olajtól, ami geopolitikai változásokhoz vezetne. Környezetvédők szerint az olcsó energia ugyanakkor tovább erősítené a globális felmelegedést.
Amerika nemsokára a világ legnagyobb olajkitermelője lehet – ezt nem más állítja, mint a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség. A szervezet szakértői szerint az USA az úgynevezett „nem hagyományos” források kiaknázásával válhat éveken belül teljesen önellátóvá.
A tengerentúlon már most is gőzerővel folyik az úgynevezett palagázmezők kiaknázása. Egy újfajta technológiával, víz, homok és vegyi anyagok befecskendezésével, valamint robbantásokkal szabadítják ki a kőzetrétegek közé szorult földgázt. A palagáz mellett így kőolajat is ki tudnak nyerni – jegyzi meg a Nemzetközi Energiaügynökség, azt jósolva, hogy Amerika 4-6 éven belül a világ legnagyobb olajkitermelője lesz.
Mindez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok nem függ majd a szaúdi és közel-keleti kőolajtól, és nem kell költséges külföldi katonai akciókkal biztosítania ellátását. Az amerikai kereslet kiesését Ázsia, főleg Kína igényei ellensúlyozhatják – jegyzi meg a Nemzetközi Energiaügynökség.
Azok, akik azonban a „világ csendőrének” tartják Amerikát, nem biztos, hogy fellélegezhetnek. Az olcsó hazai energia a környezetvédők szerint azt jelentheti, hogy lekerül a napirendről a globális felmelegedés elleni harc. Emellett az amerikai gyártók olcsóbban tudnak majd termelni és komoly konkurenciát jelenthetnek másoknak.
Az Egyesült Államokban a földgáz ára már most ötöde az európai árnak. Az energiahordozót azonban nehéz exportálni, így a külföld nem profitálhat a gázboomból.
Európában a nagyrészben szénenergiára hagyatkozó Lengyelország – amerikai cégek segítségével – aktívan foglalkozik a palagázmezők kutatásával. Mindeközben Franciaországban a kitermelés környezeti hatásai miatt határozott tiltakozások indultak a palagáz kiaknázása ellen és a párizsi kormány ennek nem is állt ellent.
A Nemzetközi Energiaügynökség azt is jósolja: annak ellenére, hogy az amerikaiak jól járhatnak, másoknak mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk. 2035-ig 14 százalékkal növekszik majd az olaj iránti kereslet – főleg Ázsia miatt -, ami átlagban 125 dollárra drágíthatja az olaj hordónkénti árát. Emiatt a fejlett világban csökkenő igények ellenére tovább nő majd a fogyasztás és az OPEC-államok részesedése a mostani 42-ről 50 százalékra ugrik majd 2025-re.
Forrás: inforadio.hu