Magyarország együttműködik Törökországgal a bevándorlás elleni harcban

A török–kurd konfliktus októberi kiéleződése miatt kiemelt figyelmet kap Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtöki budapesti látogatása. A hazai ellenzék ezért élesen kritizálja a magyar kormányfőt és a török elnököt, tiltakozást is szerveznek ellene. A magyar külpolitika azonban 2010 óta következetes álláspontot képvisel ezekben az ügyekben.

A magyar külpolitika nem avatkozik olyan konfliktusokba, amelyekre nincs érdemi ráhatása, a nagyhatalmakkal pedig igyekszik kiegyensúlyozott, jó kapcsolatokat ápolni. A csütörtöki megbeszélések valószínűsíthető tartalma azonban messze túlmutat az egyébként is kihűlni látszó északkelet-szíriai fegyveres konfliktuson.

Az exportorientált magyar gazdaságnak például alapvető érdeke, hogy erősítse kapcsolatait Törökországgal, és a 3,1 milliárd dolláros tavalyi kereskedelmi forgalmat tovább növelje. A magyar energiaiparnak is kiemelt fontosságú a Török Áramlat gázvezeték mielőbbi rendszerbe állítása, amellyel jelentősen növekedne az ország energiabiztonsága.

Alapvetően egy olyan török–magyar találkozóról van szó, ahol a két ország bilaterális kapcsolatait szeretnék mind politikai, mind pedig gazdasági téren erősíteni – fogalmazott Halkó Petra, a Századvég vezető külpolitikai szakértője az M1 Szemtől szembe című műsorában. A Szíriában kialakult helyzet is biztosan szóba fog kerülni, hiszen ez jelentős mértékben érinti a migráció kérdését.

A szakértő a 2016-ban az Európai unió és Törökország között megkötött megállapodásról is beszélt, melynek értelmében Törökország feltartóztatja a migránsokat, akik Európa felé kívánnának haladni egy jobb élet reményében, humanitárius szempontokra támaszkodva. A törökök ugyanakkor úgy érzik, az Európai Unió most magára hagyta őket ebben a kérdésben, ezért nem véletlen, hogy azzal fenyegetőznek, megnyitják a kapukat a migránsok előtt.

Csütörtökön nemcsak a kormányfők ülnek össze, hanem közös kormányülés is lesz, ahol minden bizonnyal olyan szektorális kérdések fognak napirendre kerülni, mint például a gazdasági, energetikai, kulturális és kereskedelmi kapcsolatok – mondta Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. Hozzátette, a török agrárium jelenleg nincs annyira jó helyzetben, ezért most különösen megnőtt az igény a magyar termékekre, itt a szarvasmarha-kereskedelmet kell kiemelni. Arról is beszélt, hogy több más gazdasági együttműködés is van Törökországgal, fontos szerepet játszik a turizmus is, ugyanakkor az elmúlt egy évben a hadiipar kapta a legfontosabb szerepet a tárgyalások során.

Magyar részről történt is már török hadiipari eszközök beszerzése, és ennek a jövőben is várható folytatása. Megjegyezte, vannak olyan területek, amelyekben a törökök vezető szerepet töltenek be, itt a drónokra kell gondolni, de ezen a területen egyelőre még nem született megegyezés a két ország között.

Kiemelte, a magyar–török kapcsolatok egyre szorosabbak, a csütörtöki találkozón a diplomáciai nyilatkozatok mellett technikai megállapodások fognak születni. Egeresi Zoltán szerint mivel Törökország egy hatalmas állam, így több kérdésben is, mint például a menekültkérdés fontos szerepet játszik, ezért azt mindenképp pozitívan értékelte, hogy Magyarországnak jó kapcsolata van a török kormánnyal.

Egy héttel ezelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök járt Budapesten, és a tárgyalásokon szó esett az energetikai kérdésekről. Abban Putyin is egyetértett, hogy a Török Áramlat gázvezetéknek minél hamarabb el kell érnie a magyar gázhálózatot, mellyel nem csupán az orosz gáz betáplálása válna lehetővé, hanem az azerbajdzsáni gáz bekötése is megtörténne. Halkó Petra szerint Magyarország már most is fontos elosztó központ, és még nagyobb hangsúlyt kapna az Európai Unión belül.

Egeresi Zoltán megemlítette a bevándorlás kérdését, amelyben Magyarország szorosan együttműködik Törökországgal. Mint mondta, a magyar kormány számára a legfontosabb szempont, hogy Törökország továbbra is betartsa az EU-val kötött megállapodását, és ne engedje tovább a területén tartózkodó több millió bevándorlót.