Március 18. – az alvás világnapja

Tulajdonképpen a külső ingerekre adott reakció- és a szándékos testmozgás csökkenése jellemzi. Természetes jelenség, hogy az élekor előrehaladtával csökken az alvásigény.

Az álmosságérzet kialakulása az ébren töltött időtartam hosszával egyenes arányban növeli az elalvásra való hajlandóságot. Kevesen tudják, hogy az álmosságérzetet az adenozin növekedése okozza, ami éber állapotban termelődik, az alvás ideje alatt pedig csökken.

Becslések szerint a fejlett országokban a lakosság több, mint 30 százalékát érintenek valamilyen alvásproblémák. Ennek apropóján az Alvás Világnapját (World Sleep Day) négy éve indították útjára Amerikában, melynek időpontja a nyári időszámításhoz igazodik. A világméretű esemény célja, hogy felhívja a figyelmet az alvással kapcsolatos betegségek megelőzésének fontosságára illetve a minőségi alvásra.

Szinte nincs is olyan ember, aki élete folyamán ne küszködne valamilyen alvásproblémával. Köztudott, hogy az alváshiány rontja az ember teljesítőképességét, csökkenti az immunrendszer védekező képességét és növeli a belestek kockázatát. Az is nyilvánvaló, hogy az alvásmegvonás halálhoz vezet. Az alvászavarok ritkán fordulnak elő önálló jelenségként, az esetek többségében valamilyen betegséghez, pszichés problémához társulnak. Számtalan alvászavar létezik, melyek háttérét mindenképpen ki kell deríteni.

Az alvás világnapjának célja felhívni a figyelmet az egészség, az alvás, az életmód és a közlekedés összefüggéseire. Napjainkban számtalan tényező válthat ki alvászavart: stressz, munkahelyi és családi gondok, túlhajszolt életmód stb. Szakértők azt javasolják, hogy mindenképpen törekedjünk a napi 7-8 óra alvásra, ezzel ugyanis nemcsak egészségünkért teszünk sokat, hanem a közlekedési balesetek java részét is megelőzhetjük.