Rekordméretű alagút épül a Balti-tenger alatt

Történelmi léptékű infrastrukturális fejlesztés zajlik a Balti-tenger mélyén, ugyanis Dániát és Németországot hamarosan egy rekordhosszúságú közúti és vasúti alagút köti össze, amely nem csupán lerövidíti az utazási időt, hanem erősíti Skandinávia és Közép-Európa kapcsolatát is.

A Fehmarnbelt alagút 18 kilométeres hosszúságával a világ leghosszabb előregyártott alagútja lesz, amely egyszerre szolgálja majd az autós és vasúti közlekedést. A projekt a dél-dániai Lolland sziget partján zajlik, ahol több mint 500 hektáros területen egy külön gyár is épült az alagút szegmenseinek – úgynevezett elemeinek – előállítására – közölte a BBC.

A különleges mérnöki megoldás során nem a tengerfenék alá fúrják az alagutat, hanem 90 darab, több mint 73 000 tonnás betonelemet süllyesztenek le az előre kiásott árokba,

és „LEGO-szerű” pontossággal illesztve őket egymáshoz. Az elemeket víz alatti kamerák és GPS-technológia segítségével pozicionálják, mindössze 15 milliméteres hibahatárral. A beruházás összköltsége meghaladja a 7,4 milliárd eurót, amelyet főként Dánia finanszíroz, de az Európai Unió is hozzájárult a projekt megvalósításához 1,3 milliárd euróval.

A tervek szerint 2029-re elkészülő alagút jelentősen csökkenti majd a közlekedési időt, ugyanis a jelenlegi 45 perces kompozás helyett autóval 10 perc, vonattal 7 perc alatt lehet majd megtenni az utat a dán Rødbyhavn és a német Puttgarten között. Koppenhága és Hamburg között az utazási idő a felére, 2,5 órára csökken.

A projekt egy környezetvédelmi előrelépés is, ugyanis a vasúti közlekedés arányának növekedésével és a kompforgalom visszaszorításával jelentős mértékben csökkenhet a térség szén-dioxid-kibocsátása.

A megvalósítást hosszú éveken át késleltették a környezetvédelmi aggályok és a kompüzemeltetők ellenállása.

A természetvédők az alagút környéki tengeri élővilág, például a barna delfinek védelmét sürgették. A projekt 2020-ban kapott végleges zöld utat, amikor a német szövetségi bíróság elutasította a környezetvédelmi panaszokat.

A Femern vállalat a lehető legkisebbre igyekszik csökkenteni az ökológiai lábnyomot, többek között egy 300 hektáros új természetvédelmi terület kialakításával, amely a kikotort homokból és sziklákból létrehozott rekultivált földön létesül. A projekt várhatóan nemcsak az európai mobilitást reformálja meg, hanem jelentős gazdasági fellendülést is hozhat a Lolland régiónak, amely jelenleg Dánia legszegényebbike. A Femern becslése szerint

az alagutat naponta több mint 100 vonat és 12 000 autó veszi majd igénybe.

Az útdíjakból befolyó bevételekből tervezi Dánia visszafizetni a beruházáshoz felvett állami hiteleket, ez a számítások szerint körülbelül négy évtizedet vesz igénybe.

Henrik Vincentsen, a Femern vezérigazgatója szerint ez az alagút „mindenki számára győzelem”. „Nemcsak a közlekedés gyorsabb és zöldebb, de új esélyt jelent Dánia és Németország kapcsolata, valamint az európai infrastruktúra fejlődése szempontjából is” – mondta.

Forrás: hirado.hu