Történelmi békekötés Latin-Amerikában

Megszületett a megállapodás a kolumbiai kormány és a gerillák között. A kabinet és a baloldali szervezet négyévi tárgyalás után egyezett meg a latin-amerikai ország több mint fél évszázados belső konfliktusának lezárásáról. A megállapodást várhatóan szeptemberben írják alá, és október elején népszavazásra terjesztik. A béke megkötését a tárgyalásokat garantáló Kuba és Norvégia jelentette be Havannában.

A kolumbiai kormány és a FARC baloldali gerillaszervezet közel négy évi tárgyalás után megegyezett a latin-amerikai ország több mint fél évszázados belső konfliktusának lezárásáról – jelentette be szerdán Havannában a tárgyalásokat garantáló Kuba és Norvégia. “A kormány és a FARC delegációja végleges megegyezésre jutott a konfliktus rendezési tervének minden pontjáról és a tartós béke megteremtéséről Kolumbiában” – áll a közös nyilatkozatban.

Barack Obama amerikai elnök telefonon gratulált a kolumbiai elnöknek a békemegállapodáshoz, amelyet a felek szeptemberben írnak alá, és annak főbb pontjait október elején népszavazásra terjesztik. Ezzel végéhez érhet a Latin-Amerika legrégebbi fegyveres konfliktusa. Az ország biztonsági erői, a baloldali lázadók és a jobboldali félkatonai szervezetek összecsapásaiban több mint 220 ezren haltak meg és több mint ötmillióan kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok 1964-es kirobbanása óta.
A megállapodásban, amelynek végleges szövegét még közzé kell tenni, a kormány kötelezettséget vállalt egy széleskörű földreform végrehajtására, kábítószer-ellenes stratégiájának átalakítására, a lázadók politikai életbe való integrálására, valamint a konfliktus áldozatainak kárpótlására és az állami intézmények működésének kiterjesztésére az ország hagyományosan elhanyagolt térségeibe. Az elmúlt napok folyamatos egyeztetésein kidolgozott megállapodás fontos részletei azonban egyelőre nem ismertek, mivel a kubai-norvég nyilatkozat elsősorban a tárgyalások lezárásának méltatására összpontosít.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök egykori konzervatív szövetségesei és egyes emberi jogi csoportok korábban élesen bírálták a megállapodás-tervezet egyik kulcselemét, amelynek értelmében a bűntetteiket beismerő gerillák mentesülnek a börtönbüntetés alól, s legfeljebb nyolc évi büntetésüket a konfliktus sújtotta települések újjáépítésének segítésével róhatják le. Egy másik “béka”, amelyet Santos elnök szavai szerint még le kell nyelniük, hogy a törvényhozásban helyet kapnak majd volt lázadó vezetők, az általuk később megalakítandó politikai mozgalom képviseletében. A békemegállapodás népszavazási jóváhagyása sem garantált. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a kolumbiaiak többsége leginkább “narko-terroristáknak” tekinti a FARC lázadóit az ország kokainkereskedelmében betöltött kulcsszerepük miatt, amelyért a szervezet vezetőit vád alá is helyezték az Egyesült Államokban. A FARC hívei pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hidegháború korabeli nézetükhöz, hogy a kolumbiai politikai és gazdasági elit tagjai valójában az Egyesült államok szolgálatában álló oligarchák.