126 évvel ezelőtt tartották a világ első nyilvános filmvetítését
126 éve, 1895. december 28-án a francia Lumiére fivérek megtartották az első nyilvános filmvetítést Párizsban, amellyel megkezdődött a mozi története. A mozgókép feltalálása egy egyszerű fogadással indult.
Auguste Lumière és Louis Lumière feltalálóként és filmkészítőként is korszakalkotó szerepet játszott a fotográfia és a film történetében. A fényképészeti szabadalmaik mellett a legfontosabb vívmányuk a mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére, valamint másolásra is alkalmas kinematográf megalkotása volt, amellyel 1895. december 28-án Párizsban megtörtént a világ első kereskedelmi célú fimvetítése.
A mozgókép története érdekes módon egy fogadással kezdődött: Az amerikai Central Pacific vasútcég elnöke, Leland Stanford 1872-ben 25 ezer dollárt tett arra, hogy van olyan pillanat, amikor a vágtató ló négy lába a levegőben van. A bizonyításra Eadweard Muybridge fotóst kérték fel, s az ő 1/500s záridővel készített képei közül több is akadt, amelyen az állat minden lába a levegőben volt. A fogadást így Stanford nyerte, de Muybridge tovább dolgozott.
Eközben már Európában is kacérkodni kezdtek a mozgóképkészítés gondolatával. A francia Emile Reynaud a később, 1892-ben praxinoszkóp néven szabadalmaztatott tükrös szerkezetének alapjait próbálta lefektetni: 12 kézzel festett képet vetített egy másodperc alatt, így a nézők gyakorlatilag már mozgó rajzfilmet láttak.
Muybridge még ennél is továbbment: 12 kezdetleges kameradobozt hozott egyszerre működésbe, az azáltal megjelent lovak mozgóképe lenyűgözte az embereket. Később egy diavetítőt is beiktatott a rendszerbe, amellyel még élethűbb lett a végeredmény. Reynaud is vetíteni kezdte figuráit, praxinoszkóp-színháza 12 képet vetített egy mp alatt. Mindketten megoldották a mozgás felbontását, összeillesztését és kivetítését is.
Nem sokkal később újabb korszakváltás történt, megjelent ugyanis az objektív kamera is. Az egyesült Államokban dolgozó francia művész, Louis Le Prince szeretett volna valahogy átlendülni az egy másodperces vetítési időn. Rájött, hogyha a képeket egy csíkra rögzíti, akár hosszabb időt is elérhet. Így jutott el az első filmszalag feltalálásához.
A mozgóképkészítésből nem maradhatott ki a legendás feltaláló, Thomas Alva Edison sem, aki 1887-ben újabb mérföldkőhöz segítette a mozgókép vetítés művészetét. Megalkotta a kinetoszkópot, amely leginkább egy gardróbszekrényre hasonlított, tudása mégis lenyűgözte az embereket. A varázsa abban rejlett, hogy pénzbedobás után belepillantva egy 10-15 méteres filmszalagot lehetett lepergetni különböző képekkel.
A kinetoszkóp párizsi bemutatóján ott volt a Lumière fivérek apja is, aki hazavitt Lyonba egy ilyen szerkezetet a két fiának. August és Louis vetíteni szerették volna a képet, ennek érdekében megoldották, hogy a film szaggatottan mozogjon, s egy-egy kocka kétszer annyi ideig álljon a vetítőkapu előtt, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik, az emberi szem ugyanis ekkor észleli a mozgást folyamatosnak. A fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták Edison találmányának továbbfejlesztett változatát, a kinematográfot, az első filmvetítést pedig 1895. március 22-én tartották. Egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, és gyárból távozó munkásokat ábrázolt.
Lumière-ék úgy érezték, eljött az idő a közönség szórakoztatására, ugyanis még az év december 28-án Párizsban a Boulevard des Capucines 14. szám alatt megnyitották a világ első rendszeresen működő, nyilvános filmvetítő helyét, a Cinématographe Lumière-t, az első vetítést pedig máris tíz saját filmmel kezdték. A belépő mindösszesen egy frank volt, s bár az első nap csak 33 frank bevétel jött össze, hivatalosan is megkezdődött a mozi története.
A vonat érkezése és a Lelocsolt locsoló című kisfilmek aratták a legnagyobb sikert. Előbbi visszhangja egyenesen óriási volt, ugyanis a nézőtér felé közeledő vonat látványa szinte halálra rémítette a nézőket.
A mérnökök egy évvel később már több, mint negyven filmet forgattak. Elkészítették az első tudósítást a francia fényképészeti társaság konferenciájáról, az első dokumentumfilmet a lyoni tűzoltókról, valamint az első rövid burleszket is. Lumière-ék vezették be a vágást és felvevőgép mozgatását is. Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek.
Ők rögzítették az első magyarországi filmfelvételt is és az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját is ők szolgáltatták, amikor egy 21×16 méteres vászonra vetítettek.
A Lumière-szenzáció után szép lassan Magyarországot is meghódította a filmkészítés. Az első magyar mozgófilmet A táncz címmel 1901. április 30-án vetítették le az Uránia Tudományos Színház előadásának illusztrációjaként. Az első magyar mozgókép másolatai azonban elvesztek. Csak a film állófotói, néhány plakát és Pekár Gyula író könyvének alakjában is megjelent előadása maradt fenn.
Öt évvel később megnyílt az első állandó pesti mozi az Erzsébet körúton Projektograph néven. Az első mozipalota, a Royal Apolló 1915-ben nyílt meg az Erzsébet körúti Royal Szálloda kihasználatlan dísztermében, s hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett.
Forrás: hirado.hu