Könyvajánló: Ferencesek Nagyszőlősön

Riskó Marianna: Ferencesek Nagyszőlősön. Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, 2006.
A könyv a ferencesek nagyszőlősi közel fél évezredes történetéről szól. A szerző bemutatja a ferencesek eredetét, lelkiségét, munkásságát, és ennek fényében ír a kárpátaljai működésükről. Teszi ezt belső meggyőződésének értékelésével, valamint vallási meggyőződésének kifejezésével. Mivel sokan nem ismerik a ferenceseket és munkásságukat, az ismertetés segít a nagyszőlősi működésük megismerésében. E kutatómunka azonban sokkal többet tartalmaz. Nagyszőlős történelmén keresztül Kárpátalja viharos történelmének egy részét tárja az olvasó elé. A vallási vonatkozások mellett az ottani magyarok történelme, kultúrája, küzdelme, szenvedése jelenik meg. Az írás komoly levéltári kutatásra és személyes adatgyűjtésre támaszkodik, amelyeket a lábjegyzetek felmutatnak. Részletesen taglalja a szovjet megszállást követő eseményeket is. Hazánkban sem nagyon ismert, hogy kárpátaljai honfitársaink milyen kegyetlen szenvedéseken mentek keresztül magyarságuk, illetve annak megőrzése miatt. Ha röviden is, a könyv bemutatja Kárpátalja keresztútját, amely többszörösen nehezebb volt, mint amit mi Magyarországon átéltünk.
Elengedhetetlenül fontos, hogy a mai kárpátaljai magyarság megismerhesse saját múltját a magyar nép történelmében. A könyvnek fontos érdeme, hogy mindezt a Magyarországon és Nagyszőlősön működő ferencesek történelmével összefüggésben szemlélteti.
A könyvben a jelen küzdelmei is helyet kapnak, amelyeken keresztül az olvasó bepillantást nyer abba az áldozatos munkába, amely az újjáépítésben Kárpátalján történt és történik. Aki közelebbről megismeri az ottani magyarok életét, megilletődve láthatja önzetlen, áldozatos közösségi munkájukat a magyarság megmaradásáért. Az ajánlás írójának 1989-ben sikerült végiglátogatni a kárpátaljai katolikus magyarokat. Visszaemlékezek arra a szomorú helyzetre, amit ott találtam. Az eltelt másfél évtizedben nagyon sok fejlődés, alkotás, szervezettség jött létre nemcsak vallási, hanem kulturális, szervezeti, szociális és magyarsági területen is. Az egyházi élet alakulásában éppen egy magyarországi ferences lett Kárpátalja püspöke, aki fiatalos lendülettel és önzetlenséggel segíti a kárpátaljaiakat. Ilyenformán e könyv a tényeken és a szerző lelkes írásán keresztül bemutatja: hogyan lehet azt a célt szolgálni, hogy a magyarok szülőföldjükön maradva építsék tovább a magyar közösséget, a magyar kultúrát.
Nagyon jó volna, ha hasonló jellegű írások – esetleg felkérésre is – megjelenhetnének a határon kívüli magyarok életéről, kiemelten Kárpátaljáról. Erősítenék az ott élők önbecsülését, kultúrájuk megőrzését. Egyben szolgálnák, hogy a hazai magyarság jobban megismerje és szeresse a határon kívül élő testvérek sorsát, küzdelmeit.
Örömmel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik mélyebben szeretnék megismerni a hitben megélt és szemlélt múltunkat, amely a jövő reményét hordozza.