Könyvajánló: Madártávlat
Fekete Gyula: Madártávlat
Elbeszélések – mesék (A szerző válogatása)
Intermix – Trikolor
Ungvár – Budapest, 1993
Fekete Gyula (1922 – 2010) író, szociográfus. A Szabad Szó, 1947-től a Március Tizenötödike szerkesztője. 1956-ban az Írószövetség titkáraként tartóztatták le. 1966-tól hallhattuk az „Egy korty tenger” c. rádiós sorozatát. Vitáival a GYES bevezetését, a családok támogatását szorgalmazta. 1981-ben az Írószövetség alelnökévé választották, 1988-tól a Hitel munkatársa. Az MDF egyik alapítója. Magyarországon 58, külföldön 11 kötete jelent meg. „Az orvos halála” c. regényéből film készült.
Írt regényeket, elbeszéléseket, filmeket, drámát, esszét, publicisztikát, megjelent 52 prózai kötete, száznál több hazai kiadásban. Külföldön – kisebb írásokat nem számolva – 11 kötete jelent meg, 54 kiadásban, orosz, német, angol, francia, spanyol, olasz, cseh, szlovák, észt, lett, litván, lengyel, bolgár, román, finn, eszperantó nyelven.
Madártávlat című kötete három nagyobb fejezetre tagolódik, melyben sorsok változásait és a történelem különböző korszakait villantja fel az író. Különböző műfajú írások, elbeszélések, karcolatok, mesék szólnak arról, hogyan indította a szerzőt útjára a szülőföld, mennyi szép és még több keserű tapasztalást hozva a múló időben.
A kisprózák között találjuk a modern magyar novella két igazi gyöngyszemét: a „Mitől hal meg az ember?” és az „Öregember karácsonya” című elbeszéléseket. A falusi magányban egyedül maradt öregasszony beleszárad a koporsóba, hisz már gyermekei sem tartják számon a disznóöléseket, füstölt húsos csomagokat, így veszíti értelmét az élet. Az ugyancsak egyedül maradt öregember karácsonya annyiban különbözik más napoktól, hogy törött bögréivel beszélget, az unokák nyáron ottfelejtett játékaihoz szól, a frontról soha vissza nem tért fia fényképével is társalog.
Az egyedül maradt szülőket felemészti a magány, főként az, hogy a gyermekik felnőtté válnak, és többé már nincsen szükség a megszokott gondoskodásra, a csomagokra. Rohanó világunkban sajnos nincs időnk egymásra, a várva várt boldogság után vágyakozva nem vesszük észre az igazi értéket magunk körül, a családot.
Meséi, melyek fokozatosan hajlanak át szatírába, a nagyobb gyerekekhez, az újabb keletűek kimondottan felnőtteknek szólnak.
A gyűjteményes kötet a szerző válogatása eddigi műveiből.